Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Árnyalatnyi különbség sincs a hazai agrártermékek védelmét illetően az egymást követő kormányok között. Orbán Viktor miniszterelnök a „hulladékot”, az előző kabinet agrárminisztere, Gráf József a „szemetet” akarta kisöpörni a honi élelmiszerpiacról, vagyis voltaképpen importtermékek kiebrudalására törekedtek.
A beszállítók áruját megbélyegző szóhasználatot leszámítva nincs ebben semmi különös, hiszen valamennyi állam igyekszik saját agrártermékeit reklámozni, illetve a hazai termelőket preferálni, amennyire ezt a jogszabályok megengedik.
A hivatalosan „az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról” szóló, röviden csak magyartermék-rendeletként emlegetett, szeptembertől életbe lépő jogszabály éppen ezt célozza: a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, illetve a honi termékek kiemelt promócióját. Mindezt annak érdekében tenné, hogy a forgalomból durva becslések szerint jelenleg 65-70 százalékban részesedő hazai élelmiszerek aránya ne csökkenjen tovább.
A szeptembertől felbukkanó „magyar”, illetve „hazai” élelmiszerlogóktól nem várható ugyan piaci áttörés, uniós feddés annál inkább. Ráadásul a védjegyhelyzet csak tovább bonyolódik.
Hogy miért, erről az e heti HVG-ben olvashatnak részletesen.

Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?