Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összesen nagyjából 250 milliárd forint értékben nyújtottak és nyújtanak az idén kedvezményes adózású juttatásokat a munkáltatók – ami egyébként elmarad a korábbi évek adataitól, de még így is jelentős összeg – írja a Napi Gazdaság Online. Ezt a rendszert sikerült csaknem megrogyasztani azzal, hogy az eredeti ötletek szerint 27 százalék egészségügyi hozzájárulást tervezett a kormány a kedvezményes juttatásokra kivetni. Egyrészt ez jelentős emelés a mostani tíz százalékhoz képest, másrészt szűkíti a bér és a juttatás adóterhe közti különbséget – vagyis egyre kevésbé éri meg a juttatások nyújtásával vesződni. Azzal nem is lenne probléma, ha a kormány azt tervezte volna, hogy megszünteti a béren kívüli juttatások a bérhez képest mért kedvzeményes adóztatását. Ám a cél nyilván nem ez volt – ha már három bank részvételével SZÉP-kártya hálózat épült ki az állam helyeslése mellett.
A végeredmény a 27 százalékos eho helyett csak 14 százalék lesz, vagyis továbbra is megéri ezeket a juttatásokat adni. Az más kérdés, hogy a tervezett 40 milliárd forint bevétel jóval kevesebb lesz. Az idén még csak a sporteseményre szóló jegyek, belépők, bérletek voltak adómentesen adható juttatások, jövőre viszont a kulturális államtitkár lobbizásának köszönhetően a kulturális eseményekre szóló belépők és bérletek is. Vagyis a munkáltató akár színház-, akár opera- vagy hangversenybérletet is adhat adómentesen munkavállalójának – ötvenezer forintig.
Az egészség-, önkéntes nyugdíj- vagy önsegélyező pénztárakra az idei szabályok vonatkoznak: a minimálbér húsz vagy harminc százalékáig lehet kedvezményesen juttatást nyújtani. A pénztárakról szóló szabályozás azonban annyiban módosult, hogy az önsegélyező pénztárak esetében jelentősen bővült a befizetések felhasználási köre. Rezsiszámlát, terhesgondozás költségeit vagy akár devizahitelt is lehet vele fizetni – ha annak törlesztője húsz százalékkal emelkedett, s legfeljebb a minimálbér 15 százalékáig. Az egészségpénztáraknál pedig annyi az újítás, hogy a tag a pénzét magán-egészségbiztosítás díjának fizetésére is fordíthatja.
