Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Összesen nagyjából 250 milliárd forint értékben nyújtottak és nyújtanak az idén kedvezményes adózású juttatásokat a munkáltatók – ami egyébként elmarad a korábbi évek adataitól, de még így is jelentős összeg – írja a Napi Gazdaság Online. Ezt a rendszert sikerült csaknem megrogyasztani azzal, hogy az eredeti ötletek szerint 27 százalék egészségügyi hozzájárulást tervezett a kormány a kedvezményes juttatásokra kivetni. Egyrészt ez jelentős emelés a mostani tíz százalékhoz képest, másrészt szűkíti a bér és a juttatás adóterhe közti különbséget – vagyis egyre kevésbé éri meg a juttatások nyújtásával vesződni. Azzal nem is lenne probléma, ha a kormány azt tervezte volna, hogy megszünteti a béren kívüli juttatások a bérhez képest mért kedvzeményes adóztatását. Ám a cél nyilván nem ez volt – ha már három bank részvételével SZÉP-kártya hálózat épült ki az állam helyeslése mellett.
A végeredmény a 27 százalékos eho helyett csak 14 százalék lesz, vagyis továbbra is megéri ezeket a juttatásokat adni. Az más kérdés, hogy a tervezett 40 milliárd forint bevétel jóval kevesebb lesz. Az idén még csak a sporteseményre szóló jegyek, belépők, bérletek voltak adómentesen adható juttatások, jövőre viszont a kulturális államtitkár lobbizásának köszönhetően a kulturális eseményekre szóló belépők és bérletek is. Vagyis a munkáltató akár színház-, akár opera- vagy hangversenybérletet is adhat adómentesen munkavállalójának – ötvenezer forintig.
Az egészség-, önkéntes nyugdíj- vagy önsegélyező pénztárakra az idei szabályok vonatkoznak: a minimálbér húsz vagy harminc százalékáig lehet kedvezményesen juttatást nyújtani. A pénztárakról szóló szabályozás azonban annyiban módosult, hogy az önsegélyező pénztárak esetében jelentősen bővült a befizetések felhasználási köre. Rezsiszámlát, terhesgondozás költségeit vagy akár devizahitelt is lehet vele fizetni – ha annak törlesztője húsz százalékkal emelkedett, s legfeljebb a minimálbér 15 százalékáig. Az egészségpénztáraknál pedig annyi az újítás, hogy a tag a pénzét magán-egészségbiztosítás díjának fizetésére is fordíthatja.
