Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az állam és a kormány soha korábban nem tapasztalt mértékben avatkozik bele a média- és reklámpiac erőviszonyaiba. A törvények módosításával, a közbeszerzések vitatható lefolytatásával, esetenként megkerülési szándékával, és mint az egyik legnagyobb hirdetői szektor, a hirdetési pénzek bizonyítottan aránytalan elosztásával számos ponton mutatható ki az állam és a kormányzat piactorzító szándéka – olvasható a két médium közös cikkében. Ez utóbbi elsősorban a közterületi-, a rádiós- és a nyomtatott sajtópiacon egyértelmű, pont azokban a médiapiaci szegmensekben, ahol a Fidesz-közelinek mondott üzletemberek médiapiaci érdekeltségeinek jelentős része található. Az állami hirdetési pénzek eléköltéséről továbbiakat itt lehet olvasni.
A felsorolt személyek egy része más vállalkozásokban is érdekelt, cégbirodalmuk nem csak a médiapiacra terjed ki. Ezekben az esetekben (például Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt) egyéb vállalkozásaikra nem térünk ki, ezekről az Átlátszó már több cikkben is beszámolt. Csak olyan személyekről írunk, akiknek szerepe, tisztsége, netán rokoni szála – a nyilvánosság számára is elérhető forrásokból is – egyértelműen bizonyítható, így több olyan emberről is le kellett mondanunk, kikről pusztán szóbeszéd terjeng a reklám- és médiapiacon, viszont szerepüket, személyes kapcsolataikat nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítanunk.
| Közszereplők |
A magyar reklám- és médiapiacon befolyással rendelkező, a Fideszhez és annak gazdasági holdudvarához köthető személyek alapvetően három csoportba oszthatók: az államapparátuson, állami cégeken belül funkcióval rendelkezőkre, a cégtulajdonosokra, valamint a cégek aláírási jogkörrel bíró menedzsmentjére. A két utóbbi csoportba olyan személyek tartoznak, akik piaci vállalkozásokban érdekeltek, így felvetődhet, hogy mennyire számítanak közszereplőknek? Mivel a törvények nem fogalmazzák meg világosan, kik számítanak Magyarországon közszereplőnek, ezért a szerzők a Főszerkesztők Fórumának irányelvét tartják követendőnek: a politikai döntéshozókon kívül közszereplőnek tekintik a munkájukat a nyilvánosság előtt végző üzletembereket, illetve azon cégek képviselőit, mely cégek közbeszerzésekben érdekeltek, az adófizetők pénzével kapcsolatos tranzakciókban vesznek részt. |
A szerzők 19 "címszót" dolgoznak fel, többségükben virtigli üzletemberekről van szó, de szerepel közöttük tanácsadó, ügyvéd, volt bankvezér, jogász és újságíró is.
