Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A tételes belföldi összesítő nyilatkozat lényege, hogy 2013. január 1-jétől minden, kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű áfát tartalmazó számláról részletes adatszolgáltatást kell teljesíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Ráadásul kétféle bontásban kell jelentést készíteniük a vállalkozásoknak: a számlaszintű jelentésekben tételesen meg kell adni minden olyan számla adatait, amely meghaladja az említett összeghatárt, az összevont jelentésekben pedig a partnerenként és időszakonként összesített áfaértéket kell megadni, ha az eléri vagy meghaladja a kétmilliós limitet.
"A belföldi összesítő nyilatkozat bevezetése kétségkívül az egyik legnagyobb horderejű változás a magyar adórendszerben – mondja Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary Zrt. adószakértője. Egyrészt idéntől jelentősen megnövekedett adattartalmúvá vált az áfabevallás, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettség már a közepes méretű társaságok esetében is akár több száz, bizonyos esetekben több ezer ügyletre is vonatkozhat, másrészt a beszámoló bonyolultsága is feladhatja a leckét a vállalkozásoknak."
Félreértésekre adhat például okot, hogy a számlán szereplő, tehát az áthárított, illetve a ténylegesen levont áfa értékei eltérhetnek – magyarázza Ágoston Péter. Fontos, hogy az összesítő nyilatkozatban − egyetlen kivételtől eltekintve − akkor is a számlán szereplő áfa értéket kell szerepeltetni a bevallásban, ha a vevő annak csak egy részét vonja le az adott bevallásban (ez a helyzet például a telefonszámlák áfájával, ami legfeljebb 70 százalékban vonható le).
Vigyázni kell arra is, hogy az eladó az adatszolgáltatási értékhatárt akkor is túllépi, ha előbb egy kétmillió forintnál kevesebb áfát tartalmazó számlát állít ki, majd utólag korrigálja az összeget a kétmilliós határ fölé. A vevőnek pedig nem csak az egyes számlákon áthárított adóra kell odafigyelnie, hanem arra is, hogy egy partnerétől egy bevallási időszak alatt kapott számlák alapján levon-e kétmillió forintnyi adót.
A helyesbített, korrigált számláknál további kihívást jelent az is, hogy a kétmilliós értékhatárt mindvégig figyelni kell, illetve hogy annak elérésekor a teljes számlatörténetet be kell mutatni, ráadásul minden esetben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az összes módosító számla adatait fel kell tüntetni a belföldi összesítő nyilatkozatban, a kiállítás sorrendjében. S bár könnyű egy közbülső számlát kihagyni, ez az apró hiba is mulasztási bírságot vonhat maga után.
„Az adóhatóság jogosult akár egyetlen hibáért, egy ezer forintos eltérésért is mulasztási bírságot kiszabni, amelynek felső határa 500 ezer forint" – figyelmeztet Ágoston Péter. "A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják hogy inkább a vizsgált időszakokra szabja ki a bírságot a NAV. Ezúttal azonban az adóhatóság eddigi hozzáállása alapján joggal feltételezhetjük, hogy egy-két negyedévig türelemre számíthatnak a vállalkozók ezen a téren.”
