Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Nemrégiben ismertté vált, hogy a szaktárca kötelező betétdíjas rendszert kíván bevezetni az úgynevezett egyutas italcsomagolásokra vonatkozóan – ilyenek például a PET-palackok és alumíniumdobozok –, hogy ösztönözze a lakosságot ezek nagyobb arányú begyűjtésére.
Magyarországon a csomagolási hulladék mintegy 10-15 százalékát teszi ki az italcsomagolás, ennek visszagyűjtése jelenleg a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül történik.
Az Ásványvíz Szövetség és Terméktanács és az ÉFOSZ szerint a betétdíjas rendszer működtetése kétszer-háromszor költségesebb a szelektív gyűjtési rendszereknél. Ennek oka kettős: ki kell alakítani és működtetni kell a betétdíjas rendszert, ezzel párhuzamosan bővíteni és üzemeltetni kell az európai uniós forrásokból megépült és jelenleg is épülő szelektív hulladékgyűjtő rendszereket.
A rendszer kiépítésének 20-25 milliárdos költségén túl évi 10-12 milliárd forintos működési költséggel kell számolni. Az önkormányzatok – azáltal, hogy a jól értékesíthető italcsomagolás kikerül a szelektív gyűjtésből – mintegy 5-6 milliárd forinttól esnének el évente.
Az italgyártók szerint a betétdíj bevezetése 10-50 százalékos áremelést jelentene az ásványvizeknél, üdítőknél, söröknél, boroknál, szeszes italoknál, ami 5 milliárd forintos árbevétel-csökkenést eredményezne a gyártóknál és a kereskedőknél. Ez akár 400-500 munkahely megszűnéséhez is vezethet – hívják fel a figyelmet a szervezetek.
A betétdíjas rendszer emellett újabb "hatalmas és indokolatlan" adminisztratív terhet róna a gyártókra, kereskedőkre, mivel több száz gyártót és mintegy 40 ezer boltot kellene egy nagyon szigorúan ellenőrzött informatikai és adminisztrációs rendszerbe terelni.
