Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek felszámolása esetén a kormánynak - a felszámolás elrendelése után - nem 30, hanem 365 napja lesz arra, hogy rendeletben nyilvánítsa kiemeltté a társaságokat - tartalmazza egyebek mellett a csődtörvényt módosító javaslat, amelyet Koszorús László (Fidesz) pénteken terjesztett a parlament elé.
Csődeljárás esetén nem változik a kiemeltté nyilvánítás ideje, a kormánynak - a csőd elrendelése után - továbbra is 15 napja marad a kiemelési rendelet meghozatalára.
A parlament 2011 nyarától illesztette be az 1991-ben hozott csődtörvénybe a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Ennek lett az eredménye az, hogy az ilyen cégek csőd- vagy felszámolási ügyeiben csak állami felszámoló járhat el. A kormány rendeletben minősíti kiemeltté a nemzetgazdasági szempontból fontos cégeket. Az állami felszámoló a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.
A törvényjavaslat indoklása szerint a kormánynak hosszabb ideje marad arra, hogy egy felszámolás alá került céget kiemeltté tegyen, és az állami felszámoló kezébe adjon. A javaslat szerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet a hosszabb határidőt.
A csődtörvény másik módosítása korlátok közé szorítja az állami felszámoló evékenységét. Az említett csőd- és felszámolási eljárásokban való részvétel mellett kizárólagos vagy többségi állami tulajdonban lévő cégnél végezhet üzletviteli és egyéb tanácsadást, továbbá végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet. A helyi önkormányzatoknál pedig az adósságrendezési eljárásaikban pénzügyi gondnok lehet.
