Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) többségét ugyan érzékenyen érinti a tranzakciós illeték bevezetése, 40 százalékuk azonban egyelőre semmit nem tett a költségek mérséklésére, akik léptek, azok az utalások összevonásával, illetve több készpénzes művelettel reagáltak, olyan vállalkozás azonban alig akad, amely az illeték miatt bankot váltott volna – derült ki a Budapest Bank kutatásából.
A megkérdezett vállalkozások 90 százaléka megérezte a tranzakciós illetéket, amely a cégek csaknem felének, főként a nagyobb, legalább 50 embert foglalkoztató vállalatoknak félmilliós pluszkiadást jelent éves szinten – áll a hétfőn kiadott összefoglalóban.
A jelentős költségnövekmény ellenére a vizsgált kkv-k 40 százaléka semmit nem tett a hatás mérséklésére, a reagálók összevonták utalásaikat, és a cégek csaknem 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több készpénzes műveletet hajt végre.
A kutatás eredménye szerint a hazai kkv-k tartós banki kapcsolatokkal rendelkeznek. Egyharmaduk egyetlen bankkal áll kapcsolatban. Csak a nagyobb, több mint 100 munkavállalót foglalkoztató vállalatokra jellemző, hogy két vagy három pénzügyi partnerrel is rendelkeznek.
Azok a vállalkozások, amelyeknek több banki kapcsolatuk is van, jellemzően főbankjuknak azt tekintik, ahol a legtöbb pénzügyi tranzakciót hajtják végre, csak kevesen jelölték meg azt a pénzintézetet, ahol a legnagyobb hitelük van.
A főbankjukhoz hűségesek a kkv-k. A mégis bankválasztás mellett döntők indokként a leggyakrabban, 65 százalékban a banktól kapott jó ajánlatot említették, de sokan, 24 százalék tartotta fontosnak a pénzintézet jó hírnevét, megbízhatóságát és 23 százalék az ügyfélkapcsolat minőségét is.
A vállalkozások 96 százaléka elégedett főbankja szolgáltatásaival, és nem is nagyon keres alternatívát, ha új pénzügyi forrásra van szüksége.
A válaszadók kétharmada csak főbankjától kér ajánlatot, csak minden ötödik cég keresi meg további meglévő banki kapcsolatait, és mindössze minden hatodik fordul olyan bankhoz, amellyel még nem volt kapcsolata.
A növekedési hitelprogram keretében kapott hitelt a kkv-k 15 százaléka nem a főbankjánál vette igénybe, de ez csak a szektor 0,3 százalékánál vezetett főbankváltáshoz. Így a tranzakciós illeték hatásával együtt vizsgálva a vállalkozások alig több mint 1 százaléka cserélte le elsődleges pénzügyi partnerét.
A magyar kkv-k egyébként is nehezen mozdulnak, háromnegyedük még sosem váltott főbankot, és 68 százalékuk abban is biztos, hogy a következő egy évben sem teszi ezt meg. Mindössze 5 százalék azok aránya, amelyek fontolgatják, hogy jövőre esetleg lecserélik elsődleges banki kapcsolatukat. Azokat a cégeket, amelyek nem utasítják el a bankváltást, 50 százalékban kedvezőbb számlacsomag-ajánlattal, 44 százalékban jó hitellehetőséggel lehetne elcsábítani – áll a közleményben.
A Budapest Bank megbízásából a felmérést az NRC Piackutató végezte 2013 szeptemberében, a 200 millió és 10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások körében. A teljes minta 800 kkv, amely reprezentatív régió, tevékenység és az árbevétel nagysága szerint.
