A jelentés szerint az EU söripara 2 millió munkahelyet biztosít, ami az EU-ban meglévő összes munkahely 1 százalékát teszi ki, és más iparágak, mint például a mezőgazdaság, a csomagolóipar, a logisztika, a marketing, a kiskereskedelem, illetve a vendéglátóipar jelentős mértékben profitál az élénk és dinamikus söripar működéséből.

"A jelentés minden kétséget kizáróan bemutatja, hogy az EU söripara megőrizte globális vezető szerepét mindazon gazdasági kihívások ellenére, amelyekkel az Európai Unió 2008 óta küzd" – mondta Pierre-Olivier Bergeron, az Európai Sörgyártók főtitkára. "Mindemellett, üzleti tevékenységünk jellegéből fakadóan képesek vagyunk támogatni a rugalmas munkaerőpiacot, lehetővé téve az állást keresők, különösen a fiatalok számára, hogy minőségi munkalehetőségekhez jussanak, és aktív szerepet játszanak Európa gazdaságának helyreállításában" – tette hozzá. 

Szerény növekedés

A gazdasági válság első három évét követően, amikor a sörfogyasztás 8 százalékkal esett vissza EU-szerte, a söripar az elmúlt két év során szerény, 1 százalékos növekedést ért el. A termelés is 2 százalékkal emelkedett, ahogyan az európai sörök iránti kereslet nemcsak az EU-n belül, de azon kívül is nőtt, és az EU sörgyártó szektorának éves kereskedelmi többlet eredménye elérte a 3 milliárd eurót.

A sörgyártási értékláncolatban a sör révén biztosított állások 15 százaléka szűnt meg 2008 óta, elsősorban sörözőkben, bárokban és kávézókban. A már egyébként is nehéz kereskedelmi feltételeket tovább rontotta az áfa és a jövedéki adó többszöri emelése, ami elsősorban az értékesítés területét és a munkahelyeket sújtotta a vendéglátóiparban. A sörre kivetett jövedéki adót 2010 óta 14 tagállam emelte, többek között Franciaország, ahol jelentős mértékben, 160 százalékkal emelték azt 2013-ban. Magyarországon az adónem 27,5 százalékkal emelkedett 2010 óta, 2012-ben pedig 10 százalékos volt a növekmény.

Néhol inkább adót csökkentenek

Újabban néhány ország kormánya felismerte, hogy a sör hozzájárulhat a gazdaság fejlődéséhez és a munkahelyek teremtéshez, illetve, hogy szükséges annak támogatása – emelte ki Pierre-Olivier Bergeron. 2013-ban az Egyesült Királyságban, valamint Dániában ahelyett, hogy az iparágat csupán gyors adóbevételek forrásának tekintették volna, csökkentették a sörre kivetett adókat annak érdekében, hogy ezzel segítsék szélesebb-körű gazdasági problémák megoldását. Finnországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban a potenciális adóemelések vagy teljesen elmaradtak, vagy csökkentett mértékben valósultak meg, ahogyan egyre inkább felismerték a sör értékláncolat pozitív hozzájárulását a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedéséhez és belátták a javasolt adóemelések várható negatív hatásait.

Más iparágak növekedésének és fejlődésének katalizátoraként, a sörgyártás az EU átfogó teljesítményének próbakövét jelenti a főtitkár szerint. Igazi szektorokon átívelő iparágként a döntéshozóknak az egész kontinensen támogatni és segíteni kellene a sörgyártást.

Lezárásképpen Pierre-Olivier Bergeron megjegyezte, a sörgyártásban hatalmas növekedési és munkahely-teremtési potenciál rejlik. Szerinte itt az ideje, hogy az EU döntéshozói támogassák iparágukat lehetőségei megvalósításában azáltal, hogy csökkentik Európa 4500 sörgyártójának anyagi terheit, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy aktívan járulhassunk hozzá az EU gazdasági helyreállításához.