Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta érveiket egyik birtokvédelmi keresetük elutasításával, és ugyanazon a bíróságon, ugyanabban az ügyben az előző két elsőfokú ítélettel ellentétes elsőfokú ítélet született, mely egy "salgótarjáni építési vállalkozásnak" adott birtokvédelmet – közölte Ács Sándorné, a Kft. ügyvezetője pénteken az MTI-vel.
A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya csütörtökön délután közölte, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság elutasította első fokon, nem jogerősen a felperes Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. keresetét szerdán, mert jogi álláspontja szerint a vitatott termőföldek birtoklására kizárólag az új haszonbérlők rendelkeznek jogcímmel. Két másik birtokvédelmi perben, ahol az új bérlők voltak a felperesek, elsőfokú ítélet még nem született. A korábbi eljárásoktól eltérően a mostani ügyekben a perbeli területek tulajdonosi jogainak gyakorlója, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) is részt vett beavatkozóként, hogy előmozdítsa az új haszonbérlők pernyertességét.
A korábbi bérlő a bíróság ítéletére reagálva pénteken azt írta, hogy ebben a perben nem vizsgálják, hogy jogosan nyert-e az a Salgótarjánból a pályázati kiírás után Szabadegyházára telepített építési vállalkozás, mely mezőgazdasági tevékenység híján nem is indulhatott volna pályázaton. "Így tehát a bíróság figyelmen kívül hagyva Kishantos érveit, birtokvédelmet adott a törvénytelen nyertesnek" – fogalmazott.
Hozzátette: a pályázati kiírások, a pályázati döntések és az ezek alapján megkötött szerződések szemben állnak az Alaptörvény rendelkezéseivel, a Nemzeti Földalapra vonatkozó törvénnyel, és a Nemzeti Vidékstratégiával, ezért a vidékfejlesztési központ a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól kérte ezek felülvizsgálatát, a szerződések semmisségének megállapítását. Ács Sándorné szerint az ügyvédek nyilatkozataiból a tárgyaláson kiderült, hogy a növények kitárcsázását "jó megoldásnak" tartják a jogi helyzet tisztázására, ami olyan mintha egy vitatott tulajdonú házat ledózerolnának, hogy "ne legyen vita". Hangsúlyozta, hogy az ökológiai mintagazdaság – mint alkotmányos védelemre méltó érték – megőrzését a közérdek védelmében kötelességüknek tekintik.
