Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A közigazgatási határon kívülről ingázóknál a munkáltató köteles az utazási jegy vagy bérlet árának 86 százalékát megtéríteni, de gyakori az is, hogy a bérletelszámolás helyett az utazóknak kilométerenként 9 forintos térítést adnak.
A kormány augusztustól változtatott a munkába járás szabályozásán, amit Fata László cafeteria-szakértő tapasztalatai szerint sokan nehezen tudnak értelmezni.
A módosítás szerint ezentúl csak a menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáratok jegye, bérlete számolható el, ami azért fontos különbség, mert vannak cégek, amelyek nem menetrend szerinti járattal, hanem például kölcsönzött buszokkal, csoportosan szállítják a munkavállalóikat. A bérelt buszokkal külön szervezett munkába járás azonban csoportos személyszállításnak minősül, és így továbbra is adómentes maradt – mondja a szakértő. A 9 Ft/km költségtérítést akkor kell fizetnie a munkáltatónak, ha nincs a lakhely és a munkahely között közösségi közlekedés, vagy csak hosszú várakozási idővel tudná ezt a dolgozó igénybe venni, illetve a munkavállaló például mozgáskorlátozott. Augusztustól azonban azoknak is jár a 9 forint, akiknek óvodás vagy bölcsődés gyermeke van.
Túry Gergely
Míg augusztus előtt a munkáltató a mozgáskorlátozott munkavállalók esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősíthette, most már a kisgyermekes dolgozóknál is megteheti ugyanezt. Ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, akkor nála is megteheti a munkáltató, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást is 9 Ft/km térítéssel támogatja.
