Nagy pillanat volt a Márka üdítőital történetében, amikor 2011-ben a hírhedt mélyvörös színű mesterséges színezőanyagot lecserélték természetes anyagokra. Nem mindenkinek tetszett a váltás, az egyik vevő szóvá is tette, hogy kislánya azt szeretné, ha a meggyízű Márka ezentúl is pirosra színezné a száját – idézi fel Pécskövi Tibor, a törökbálinti Márka Üdítőgyártó Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője.

Azt válaszoltam, hogy ne felejtse el, akkor a gyomra is piros lenne

– tette hozzá.

Azóta nemcsak a kislány nőtt sokat, hanem a Márkát 2007-ben átvevő családi vállalkozás is, amely a kezdeti kilenc termékkel szemben ma már közel 60 féle italt dob piacra. Az akkori nem egészen hatmillió literes termelés után idén már 35 millió litert terveznek, az árbevétel pedig a várakozásaik szerint a kezdeti 600 millió forintról idén már 3,4 milliárd forintra nőhet. 2010 óta minden évben nyereségesek voltak. „Korábban a havi kétmillió palack is az álomkategóriába tartozott, de ma már ezt is túlléptük” – mondja Pécskövi.

Márka Üdítő / Facebook

A kft. ma már nem retró brandként népszerűsíti a Márkát, szándékosan nem utalnak vissza a múltba, nem is a nosztalgiát erősítik, hanem friss márkaként újítják meg a kínálatot. „A legkockázatosabb az, hogy meddig tudjuk szétnyújtani a választékunkat, át tudunk-e menni más területekre, működik-e egy régi márka úgynevezett ernyőmárkaként” – mondja az ügyvezető, aki szerint szénsavas termékek gyártójaként már sikerült megvetniük a lábukat és növekedniük a gyümölcslevek piacán is.

Ez a profilbővítés egybeesett azzal a céllal is, hogy a Márka egyre inkább az egészséges italok felé forduljon. Ma már a szénsavmentes termékeik, a gyümölcslevek, jeges teák, oxigénnel dúsított ízesített ásványvizek teszik ki az árbevétel 35-40 százalékát. Egyúttal leálltak az energiaitalokkal, ezek nem illettek a hangsúlyozottan egészséges termékek közé. Persze a szénsavas italok maradtak, de például a legendás meggy Márkának már cukormentes verziója is létezik Fitt Meggy néven.

Alig tudtak eleget gyártani

Az italokat bérgyártásban készítik a Gramex 2000 Kft. veresegyházi üzemében, a Márka saját üzem létrehozását egyelőre nem tervezi, de Pécskövi szerint nemrégiben a Bács-Kiskun megyei Felsőlajoson megvettek egy háromhektáros területet, itt építenék fel a cégközpontot, illetve egy logisztikai bázist is, de hosszú távon az itt található vizet is kihasználhatják, az ügyvezető szerint kútfúrásokat is terveznek.

Bár kiválóan együtt tudnak működni a Gramexszel, amely a Márka igényeihez alakítja például a fejlesztéseit, és a raktározást is közösen végzik, a már-már szimbiózisban élő két céget érik meglepetések. Ilyen volt tavaly az az átmeneti gyártókapacitás-hiány, amit az új csomagolásban megjelent gyümölcslevek iránti vártnál nagyobb kereslet okozott. Őszig „küzdöttek” Pécskövi szerint, később pedig a kapacitástervüket pedig átalakították, így idén nem számítanak újabb meglepetésre.

A rugalmasság nagy előnyt jelenthet ebben az iparágban, amely Pécskövi szerint itthon egyre inkább koncentrálódik, néhány nagy külföldi szereplő terepévé válik.

Mi sok nullával kisebb büdzsével rendelkezünk, és nem bírnánk el, ha az értékesítés átmenetileg negatívba csapna át

– teszi hozzá. A szénsavas termékek piacán Pécskövi szerint mindenesetre egészen jól állnak, a Coca-Cola és a Pepsi után itt a harmadikok 10,5 százalékos részesedéssel.

Új recept jött az üzletben is

A növekedésben kulcsfontosságú volt az értékesítés és disztribúció 2012-es átalakítása. Korábban ketten vitték a kereskedelmet, Pécskövi járta a jelentős kiskereskedőket, „a multikat”, kollégája pedig a nagykereket.

Ma már 16 területi képviselőjük van négy régióban, akik közvetlenül a boltokkal tartják a kapcsolatot, Pécskövi szerint ez volt az alapja annak, hogy nem csak a szénsavas italokkal tudtak nőni. Az új modellt viszont az így kieső forgalom miatt nem nézték jó szemmel a nagykerek, de később megbékéltek, amikor az aránylag kevés terméket rendelő üzleteket újra hozzájuk irányították.

Úgy látja, ma már aktívan menedzselni kell a termékeket, nem elég, ha bekerülnek egy hiper- vagy szupermarketbe, „akkor sem adják el magukat”. A Márka új értékesítési rendszerében már jobban el lehetett adni például a jeges teákat is, amiknek korábban majdnem megfeneklett az értékesítése. Mindenhová szállítanak, jelenleg 600-700 közvetlen vevőjük van, és ezt a számot részben a félliteres kiszerelésű, új csomagolású termékekkel szeretnék növelni, ezek új lehetőségeket nyitnak, ugyanis földrajzilag nagyobb területet lehet velük ellátni.

Külföldön nőnének tovább

Márka Üdítő / Facebook

Az, hogy mekkora palackokba töltik a Márkát, adott esetben még fontosabb kérdés lehet az export esetében. A cég jelenleg is szállít például Nagy-Britanniába, a honvágyukat részben Márkával enyhítő ottani magyaroknak, illetve kisebb-nagyobb mennyiségben az USA-ban működő magyaros termékeket kínáló boltoknak, illetve Horvátországban, Szlovéniában és Romániában is jelen vannak. Az utóbbi piacon nemrégiben találtak egy helyi partnert, így, ahogy Pécskövi fogalmaz, minden ottani régióban megnyíltak a disztribúciós csatornák.

De a nagy dobás csak ezután jöhet: a Márkát még több délkelet-európai országban is bevezetnék, olyan területeken is, ahol nem határon túli magyarok élnek és a Márka név vélhetően nem jelent sokat. Pécskövi szerint nem feltétlenül a szénsavas üdítőkkel indulnának el, hanem például a gyümölcslevekkel, és nem lesz elég együttműködniük egy több terméket is értékesítő helyi céggel, „valami pluszt kell adni, helyi értékesítési csatorna kell”.

A logisztika is fontos kérdés, az ügyvezető azt mondja, előbb-utóbb helyi termelésre is szükség lehet, például Romániában.

A vállalkozás eddig saját forrásokból fedezte a működését és a bővítéseket, de a jövőben külső forrásokra is szüksége lehet. Pécskövi szerint leginkább pályázati forrásokra – akár vissza nem térítendő támogatásokra – számítanak a leginkább a következő két-három évben.