Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A kormányzat terve szerint jövőre a minimálbéren bejelentettek havonta több mint 11 ezer, a garantált bérminimumot kapók 21,4 ezer forinttal kaphatnak többet a jelenleginél. Hurrá, hurrá, de vajon a megnövekedett bérek közterhei mennyire vágják haza a – főleg kisebb – vállalkozásokat? Az az én pénzem.hu lakossági pénzügyi portál szerint sok vállalkozás bele is rokkanhat a béremelésbe.
Bár még nincs megállapodás a minimálbér és a bérminimum emelésének mértékéről, a kormány nagyon elszántnak tűnik a 15, illetve 25 százalékos minimálbér-emelés átverésében. Álláspontjuk szerint a béremelés forrását biztosítja a társasági adó 9 százalékra csökkentése
Ez az adócsökkentés a nagy, félmilliárd forint feletti adóalappal rendelkező cégek számára valóban látványos, hiszen nekik a 19 százalék csökken kilencre, a kisebb cégek azonban észre sem veszik. Sok vállalkozást hozhat lehetetlen helyzetbe, hogy a minimálbéresek és a garantált bérminimumban részesülők után az ideinél jóval több pénzt kell kifizetniük. A legsarkosabb következmény, hogy a cég egyszerűen lehúzza a rolót. Munkavállalói így a remélt magasabb bér helyett semmit sem kapnak.
Az alkalmazkodás jegyében a vállalkozások még jobban a feketefoglalkoztatás felé fordulhatnak (de arányosan csökkenthetik a zsebbe dugott bérkiegészítést is), növelhetik a részmunkaidősök arányát, megvághatják a cafeteria, a jutalom, illetve a prémium nagyságát. Játéktér lehet még, hogy ki kap minimálbért, és ki részesül a garantált bérminimumban. A garantált bérminimum alkalmazását ugyanis nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem a munkakör által megkívánt szakképzettség. Ezzel pedig eddig is trükköztek a vállalkozások.
