A cégeknek a kormány javasolta béremelés sok, a járulékcsökkentés kevés

A kormány 15 százalékkal emelné jövőre a minimálbért és 25 százalékkal a garantált bérminimumot. Bár többéves lemaradást pótol, ebbe jó néhány cég belerokkanhat, mások pedig elbocsátásokra kényszerülhetnek. A kormány és a szociális partnerek közötti nagy béralkut a héten nem sikerült nyélbe ütni, a tárgyalásokat november 22-én folytatják.

  • G. Tóth Ilda G. Tóth Ilda
A cégeknek a kormány javasolta béremelés sok, a járulékcsökkentés kevés

Jó példával jár elöl a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia: az utánpótlás-neveléssel foglalkozó intézmény tisztes béreket fizet a dolgozóinak. Egyik-másik takarító bruttó 194 ezer forintot kap, a karbantartók közt pedig akad, aki 330 ezer forintot keres. Annyi szépséghibája van csupán a nagyvonalúságnak, hogy a foglalatossághoz képest viszonylag magas béreket a társaságiadó-kedvezményből, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák.

Máshol azonban nem tervezi levenni a kormány az elvárt béremelések miatti többletteher egy részét a munkáltatók válláról. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken bejelentette, hogy a minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos emelését javasolja, ám ehhez mindössze 4 százalékos járulékcsökkenést társítana. Vagyis miközben a legkisebb bért a mai 111 ezerről 127,7 ezer forintra, a szakképzetteknek járó bérminimumot pedig 129 ezerről 161,3 ezer forintra kellene emelniük a cégeknek, szociális hozzájárulási adó formájában csak 5-6 ezer forinttal lenne kisebb a fizetési kötelezettségük.

Szociális munkások képzése. Sokszoros hátrány
Lehoczky Péter

Régóta érik a nagy béremelés, hiszen a keresetek vásárlóereje átlagosan is alig-alig éri el a válság előtti szintet, sok szakmában és több régióban erősödik a munkaerőhiány, és nem mérséklődik a kivándorlás sem. Ráadásul közelednek a választások, jól mutat, ha a kormány az általa láttatott gazdasági sikereket ezzel óhajtja megfejelni. Csakhogy ez a  megoldás erősen vitatható, és tele van ellentmondással. A jelenlegi rendszer az egykulcsos adót magas járulékterhekkel kombinálja, az előbbibe a gyermekek után járó adókedvezmény, az utóbbiba a munkavédelmi akcióterv keretében nyújtott támogatások kavarnak be. Összességében 910 ezer fő foglalkoztatását segítették 2013 és 2016 között a szociális hozzájárulási adóból és a szakképzési hozzájárulásból adott kedvezmények, ami 440 milliárd forint kiesést jelentett a költségvetésből – összegezte a minap Varga. Ez már nem is kivételekkel erősített szabály, hanem a normativitás célzott megsértése.

Nem csoda, hogy óvatosak az első reakciók. A kormány és a szakszervezetek képviselőivel megosztott tárgyalóasztaltól a korábbi megbeszélés után csalódottan felálló munkáltatói szervezetek felvetik, hogy egyes cégek aligha tudják kigazdálkodni az emeléshez szükséges összeget. Ez becslésük szerint 1070 milliárd forint körül lehet. Főleg az elmaradottabb régiókban működő kis- és közepes vállalkozásoknál, valamint a mikrovállalatoknál lehet attól tartani, hogy a nagy költségnövekedés csődökhöz vezet. (A béralkuról a tegnapi tárgyalási forduló sem hozott megállapodást, a következő találkozó kedden lesz).

A munkaadók abban bíznak, hogy a végső megállapodásban a 15 százalékos minimálbér-emelés 10 százalékra mérséklődik, a garantált bérminimum pedig – ami a szakképzettséget igénylő munkakörökben jár – 20 százalékkal lesz csak magasabb. Így 200 milliárd forinttal kisebb lenne a tehernövekedés. „Ha marad a részben politikai haszonszerzés céljából bedobott 15, illetve 25 százalékos kötelező emelés, egyes vállalkozások a szürke-, illetve feketezónába menekülnek” – figyelmeztet Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Például a részmunkaidős foglalkoztatással trükközhetnek: 8 órásból – papíron – 6 vagy 4 órássá sorolják át a dolgozókat, így nem kell teljes mértékben végrehajtaniuk az előírt emelést.

Másutt feszültséget okozhat a garantált bérminimum erőltetett emelése. A létszámhiány nem a legalacsonyabb kereseteknél jellemző, sokkal inkább a szakképzetteknél, illetve például az informatikusok és a mérnökök körében. Ha ők azt látják, hogy miközben az alacsonyabb beosztású vagy képzetlenebb kollégáik fizetését 25 százalékkal emelik, az övékét jóval kevesebbel, jó néhányan odébbállhatnak. „Veszélyes a béreket az alsó szinteken megemeltetni, mert így nem marad elég forrás oda, ahol igazán életbe vágó volna a szakemberek tisztes megfizetése” – mondja Rolek.

A szociális hozzájárulási adó csökkentésének hatása önmagában is vitatható. Szofisztikáltabb módon, a járulékok nagyobb mértékű csökkentésével eredményesebben lehetne béremelésre késztetni a munkaadókat – vélik üzleti körökben, hozzátéve: a létszámhiányban szenvedő cégek maguktól is belátnák, hogy a náluk maradó pluszforrásból célszerű a fizetéseket megemelniük. Más kérdés, hogy ez a megoldás nem hozna akkora népszerűséget a kormánynak a szavazók körében, mint egy látványos mértékű minimálbér-emelés. De nincs is rá garancia, hogy a járulékcsökkentésből automatikusan bér lesz – figyelmeztetnek mások. Felvetődik továbbá, hogy a járulékcsökkentés lyukat üt a Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Alapban, utóbbiból így is legkevesebb 150-200 milliárd forint hiányzik. Az is növeli az amúgy is meglévő feszültségeket, hogy a jövő évi költségvetés a nyugdíjak csupán 0,9 százalékos emelését írja elő. Ez védhetetlenül ellentétes a minimálbérek most beígért növelésével, sőt azzal is, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövőre 2 százalékot meghaladó inflációt vár.

Meggyőzőbb lenne a kormányzati szándék, ha valamiféle hatásvizsgálat támasztaná alá, de ilyen persze nincs. Legalábbis nyilvánosan. Csak olyan sarokszámok, hogy 2018-ban a minimálbér további 8 százalékkal, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, 2019-től pedig négy éven át újabb 2-2 százalékponttal csökken a munkáltatók járulékterhe. Utóbbinak feltétele Varga szerint, hogy a reálbérek emelkedése érje el az évi 6 százalékot. Ez arra utal, hogy a béremelkedéstől olyan többletbevételre számít a nemzetgazdasági miniszter, ami eloszlathatja a költségvetéssel kapcsolatos aggályokat. Számítások szerint az államnak 180 milliárd forint extra bevételt hozhat jövőre a kötelező minimálbér-emelés; ezt például rögtön oda lehetne adni az egészségügynek. Igaz, így az adó lényegében visszaalakulna járadékká, aminek nincs sok értelme. Ha bejön az a kormányzati számítás, hogy felpörög az alacsonyabb jövedelműek vásárlása, akkor az áfabevételek is meglódulhatnak. Ezzel együtt illő volna az idén májusban a stabilitás jegyében elfogadott költségvetést az új bérpolitikához igazítani – a jövő évit, illetve a három évre szóló kitekintést is.

A szociális ágazat mintegy 10 ezres létszámhiányát azonban ez a béremelés sem oldja meg. „A kétszeri – 2014-es és 2015-ös – bérpótlékemelés ellenére még mindig csak 175 ezer forint a bruttó átlagkereset, ezért az a célunk, hogy ne csak a minimálbéreseknek, hanem mindenkinek nőjön a bére, aki ma szociális területen dolgozik” – mondja Boros Péterné, a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A szociális területeken dolgozó 96 ezer munkavállaló 35 százaléka diplomás, az ő megtartásuk egyre nehezebb feladatot jelent – teszi hozzá. Kétszázezren egyáltalán nem kaptak pluszpénzt az elmúlt nyolc évben, így például a 37 ezer önkormányzati dolgozó, a 40 ezer iskolai kisegítő, az egészségügyben műszaki, gazdasági és munkaügyes területeken tevékenykedők, a közgyűjteményeknél dolgozók, illetve az óvodai dajkák sem – sorolja. A szociális intézmények alkalmazottai mindenesetre december 5-ére sztrájkot hirdettek meg.

G.TÓTH ILDA

g.toth.ilda@hvg.hu