A közösségi média megadja azt a szabadságot, hogy bármikor és bárhonnan kommunikálhat az ember szeretteivel. Ennek a szabadságnak azonban ára van: gyakran észre sem vesszük, hogy digitális életünk milyen módon és mértékben veszélyezteti és károsítja valós kapcsolatainkat. A Kaspersky Lab által készített kutatás szerint az emberek harmada kevesebbet beszél személyesen a hozzátartozóival. A szülők egyötöde – 21 százaléka – azt is elismeri, hogy sérült a kapcsolatuk a gyerekeikkel, miután kompromittáló helyzetben látták őket a közösségi platformokon – olvasható az Insiderblogon.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a közösségi média hatással lehet a valós, offline kapcsolatokra is. Minden ötödik szülő szembesült már azzal a problémával, hogy romlott a gyerekeikkel a viszonyuk, mert előnytelen helyzetben jelentek meg a közösségi médiában. Ezzel szemben a szülők csupán 14 százaléka számolt be arról, hogy bosszantotta gyereke online viselkedése. A felmérésben részt vevők 16 százaléka vallotta be, hogy megingott házastársi vagy élettársi viszonya a közösségi médiában megjelent bejegyzések miatt.

Az is kiderült, hogy a kibertérben zajló kommunikáció a valós párbeszédek hátrányára történik. A megkérdezettek 31 százaléka a szüleivel, 33 százaléka a gyerekeivel, 23 százaléka a partnerével és 35 százaléka a barátaival beszél kevesebbet szemtől szemben, mivel a közösségi médián keresztül könnyebben tud kapcsolatot tartani.

"A digitális kommunikáció lehetőséget ad arra, hogy áthidalja a modern élet okozta távolságot és könnyíti a kapcsolattartást a különböző városokban vagy országokban élő szeretteinkkel. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a digitális kommunikáció nem helyettesítheti a személyes kapcsolatokat – vagy legalábbis nem mindig és nem teljesen. A digitális kommunikáció jelrendszere ugyanis kevésbé gazdag, mint a valós beszélgetéseké és ilyen módon redukálja a párbeszéd minőségét” – mondta dr. Astrid Carolus, a Würzburgi Egyetem médiapszichológusa. Annak ellenére, hogy a kutatási eredmények azt mutatják, hogy az emberek kevesebbet kommunikálnak szemtől szemben, a válaszadók mintegy fele úgy véli, hogy kapcsolataik minősége egyáltalán nem csökkent, sőt javult az állandó online jelenlét miatt.

„Bizonyos körülmények között az emberek azt érzik, hogy az online kommunikáció „szuperközvetlen”, ugyanakkor számtalanszor tapasztalhattuk, hogy gyakori a félreértés, félreolvasás a közösségi médiában. Úgy tűnik, hogy kapcsolataink minősége javul, habár az online kommunikációt nem mindig tudjuk objektíven értékelni és túlértékeljük a negatív és a pozitív üzeneteket egyaránt” – figyelmeztet dr. Astrid Carolus.

A tanulmány megállapította, hogy bár a közösségi média segítségével könnyedén kommunikálunk áthidalva időt és távolságot, mégsem tesz boldoggá, mivel megterhelheti a kapcsolatokat. A felhasználók sok esetben szomorúnak és idegesnek érzik magukat annak következményeként, hogy folyamatosan összehasonlítják a saját életüket másokéval.