Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A holland fellebbviteli bíróság elutasította annak a tíz magyar kamionsofőrnek a keresetét, akik azt szerették volna elérni, hogy az országban működő munkáltatójuk a hollandiai kollektív szerződést alkalmazza, és az alapján kapjanak fizetést is. A sofőrök – és az őket képviselő FNV szakszervezet – arra hivatkozott, hogy cégük, a Van Den Bosch Transport Erpben székel, munkát pedig csak Hollandiában végeznek, még az állásinterjúk is az országban zajlottak.
A bíró ezzel szemben elfogadta a cégnek azt az érvelését, hogy a kamionosok munkát végeznek a cég magyarországi telephelyén is, maga a cég pedig annak ellenére magyarországi, hogy Hollandiában fuvaroz. Az Opten cégadatbázis információ szerint a korábban Silo-Tank néven működő, részben a Van Den Bosch család tulajdonában levő társaság központja Budapesten van, így pedig Hollandiában nem a helyi, hanem az európai szabályok vonatkoznak rá. Ezek pedig legfeljebb kétéves periódusra lehetővé teszik az EU-n belüli munkavégzést egy másik országban úgy, hogy a cég továbbra is az anyaország szabályai szerint működik, a fizetést is az ottani szinthez mérik, és a tb-járulékokat is ott – ebben az esetben Magyarországon – kell leróniuk.
A mostani döntés fordulat az ügyben: 2015 januárjában még a kamionosoknak adott igazat a bíróság az ügyben, amely az akkori hírek szerint az első ilyen típusú ítélet volt az EU-ban. Az első fokon eljáró bíró úgy látta, a magyarországi Van Den Bosch valójában fiókcég, amely semmilyen érdemi tevékenységet nem végez itt.
A kiküldött munkavállalók – különösen a kamionsofőrök – helyzete az elmúlt néhány évben vált komoly vita tárgyává Nyugat-Európában. Több tagország – a németek után a franciák és az osztrákok is – szigorítottak annak érdekében, hogy kiszorítsák a hozzájuk képest az alacsonyabb bérek miatt nyomott áron dolgozó, főleg kelet-európai vállalkozókat.
Az Európai Bizottság is szigorítani készült, ám az érintett, kelet-európai országok ellenkezése után egyelőre ejtette az erre vonatkozó tervét. A vállalkozói szervezetek Magyarországon is azzal érvelnek a javaslat ellen, hogy végeredményben nem a dolgozók fizetésének növekedéséhez vezetne, hanem ahhoz, hogy elveszítik a munkájukat.
