Szárnyszegetten

Üres levesestál, „másnapos” aprósütemények és enyhén koszos poharak – effajta körülményekről számoltak be a HVG-nek a reptéri Mastercard-lounge-ban várakozó utasok az utóbbi napokban. Amikor az utazók méltatlankodtak, az elit pihenőhely üzemeltetését végző, állami hátterű Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt. (MGH) dolgozói már a cég csődjét rebesgették. Bár a konzervből készülő saláta nem is elsősorban a vészes anyagi helyzet, mint inkább az igénytelenség következménye, az utolsó Malév-leány órái láthatóan meg vannak számlálva. Helyére nemcsak nemzetközi versenytársai – a török Celebi és az angol Menzies – készülnek befurakodni, hanem egy feltörekvő magyar cég, a reptéren eddig inkább csak alvállalkozóként megjelenő Budport Handling Kft. is, amely mostanra időzítette berobbanását a földi kiszolgálói piacra.

Az úgynevezett handlingcégekkel jellemzően a felszállás előtt találkoznak az utasok, például az utasfelvételnél és a beszállításnál. Az ő munkatársaik végzik az úgynevezett előtér-kiszolgálást is, így egyebek mellett a repülőgép előkészítését, takarítását, ki- és berakodását. A légitársaságok három-négy évente versenyeztetik őket, egy járat kiszolgálása mostanában nagyjából 420–450 eurós megbízást jelent.

Valamivel több mint 153 millió forint állami támogatást szavazott meg a kormány a napokban az MGH-nak, amely e nélkül nem volna képes az állami vállalatoknak előírt, három év alatt teljesítendő, 30 százalékos béremelésre. Csakhogy a cég nem minősül egyetemes szolgáltatónak, mint például a Magyar Posta vagy a MÁV, hanem versenypiacon működik – vagyis a kormány kínos magyarázkodásra kényszerülhet Brüsszelben, ha a konkurencia kap az alkalmon, és feljelentést tesz a tiltott apanázs miatt az Európai Bizottságnál. Márpedig a földi kiszolgálói piacot jól ismerők az utóbbi időben egyre durvuló viszonyokról számoltak be a HVG-nek.

Tökéletesen illeszkedik ebbe a képbe az a kartellügy is, amely az MGH októberben menesztett vezérigazgatója, Kisvári János feljelentése nyomán robbant ki. Az eredetileg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t vezető Szivek Norbert bizalmasaként számon tartott, leköszönő cégvezér azzal gyanúsította meg a piacvezető Celebit, hogy áregyeztetést kezdeményezett. Igaz, ezzel lényegében önmagát is felnyomta, miután elismerte, hogy a török versenytárs az állami céget is megkereste több légitársaság földi kiszolgálására kért ajánlatok kapcsán. A lassan folyó versenyhivatali vizsgálat miatt az IAG Group – melynek Magyarországon jelen lévő tagjai a British Airways, az Aer Lingus és az Iberia – felfüggesztette az utasainak földi kiszolgálására pár hónapja kiírt tenderét, holott egy ekkora megbízás megszerzése ki is húzhatná a Malév-utódot a bajból.

A vegetáló MGH az utóbbi időben több nagyobb ügyfelet is elveszített, többek között a napi két járatával jó bevételt hozó orosz Aeroflotot. Nem csoda, hogy az utóbbi időben szinte önköltség alatti ajánlati árakkal próbál megrendeléshez jutni – legalábbis a verseny emiatti torzulásáról panaszkodó konkurencia szerint. Az egykori Malév-forgalomból a legnagyobb részt kihasító Wizz Air pedig már úgy kötött szerződést az MGH-val, hogy járatait a cég, konzorciumi megállapodás keretében, a Budport Handling Kft.-vel együttműködve szolgálja ki. Utóbbit 2012-ben, rögtön a Malév csődje után gründolta Galgóczy Ferenc, akit korábban utazásszervezőként lehetett ismerni.

A két társaság 2020. október végéig szóló stratégiai szerződést kötött, ennek értelmében a Budport végzi a teljes utaskiszolgálást. Repülőjegy-értékesítésben egyébként az egész reptéren piacvezető a mintegy száz fővel hatékonyan működő magyar középvállalkozás, amely eddig egyetlen tenderen sem indult az MGH ellen. Igaz, saját jól felfogott érdekében halogathatta ezt: csupán néhány hete vásárolt utaslépcsőket, csomagszállító járműveket és repülőgép-mozgató berendezéseket, összesen egymilliárd forintból. „Ha korábban nyert volna egy légitársaságnál, az eszközöket a legyőzött konkurensektől kellett volna bérelnie, nyilvánvalóan nem túl előnyös alkupozícióból indulva” – magyarázta forrásunk.

A portugál TAP légitársaság megbízására már ellenfélként pályázott az elmúlt hetekben a Budport és a Malév GH; a napokban hirdetnek eredményt. Ahogyan az Easy Jet tenderén is, ám az angol fapadosnak világszerte a Menzies a kiszolgálója, így a Malév-cég erre a megbízásra sem számíthat. Hamarosan várható a KLM és az Air France új földi kiszolgáló kiválasztására vonatkozó pályázata is, miután az MGH érvényes szerződése lejár – vagyis milliárdok forognak kockán.

Ha további megrendeléseket veszít, a Malév GH igencsak gondban lesz, mivel óriási tartozásokat halmozott fel. Egymilliárd forint körüli elmaradása jött össze például a Budapest Airport Zrt.-vel szemben. A földi kiszolgálók a reptér-üzemeltetőtől bérelnek ingatlant és eszközöket, effajta érvényes szerződés hiányában pedig a jogszabályok szerint megvonhatják tőlük a működési engedélyt. Az aktuális bérleti szerződés márciusban járt le, a felduzzadt tartozás miatt veszélybe kerülhetett volna az MGH. De a HVG információi szerint az utolsó pillanatban sikerült meghosszabítani a megállapodást. Rendszeresen tartozik az állami handlingcég a  Demján Sándor nagyvállalkozó közvetett érdekeltségében lévő Airport Securitynak is, amelyet a repülőgépek ki- és berakodására, takarítására és az utasok poggyászainak mozgatására bérelt fel például a Wizz Air esetében. Az adósság tényét sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a társaság, ahogyan azt sem, hogy igazak-e azok a hírek, melyek szerint Demjánék készülnek bedönteni az állami társaságot.

A vagyonkezelőnél azt mondták a HVG-nek, hogy a Malév-utód reorganizációs tervét már elkészítették, „jelenleg elfogadás alatt áll”. Csakhogy a helyzet már fél évvel ezelőtt is pontosan ugyanez volt. A történet kísértetiesen hasonlít a nagy Malévéhoz, amelyet szintén több ízben próbáltak meg reorganizálni. Az állami bértámogatás sem az első mentőöv, amit a volt Malév-leánynak dobnak. Miután 2012-ben, a nemzeti légitársaság csődje után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került az eredetileg a Malév kiszolgálására létrehozott cég – a repülőgép-karbantartó Aeroplex Kft.-vel együtt –, súlyos anyagi gondjain hitelnek álcázott támogatással segített az állam: a Magyar Fejlesztési Bank 400 millió forint fejlesztési hitelt nyújtott neki. Cserébe elzálogosították nagy értékű eszközeit, például földi áramforrásait, repülőgép-mozgató járműveit és utaslépcsőit. Az MGH mindössze egyetlen évig tudott eredményesen működni, 2013-ban, amelyre az üzleti tervet még a Malév utolsó vezérigazgatója, a kiszolgálócéget is vezető Limburger Lóránt készítette. Neki azonban 2013 elején távoznia kellett az MGH éléről, azóta – a napokban – az ötödik vezérigazgatót nevezték ki a cég élére. Limburger pedig éppen a Budportnál kötött ki tanácsadóként.

A 2014-es 200 milliós veszteséget 2015-re megháromszorozta a több mint 300 fővel, hatalmas raktárakkal és irodákkal működő MGH, és a saját tőkéje 241,7 millió forintos mínuszba fordult. Az MFB inkasszót kezdeményezett, elvitte a cég 260 millióját, és az adóhatóság is csaknem 100 millió forintot vasalt be rajta, hasonló úton. A HVG információi szerint a 2016-os év hasonló veszteséggel zárult. Vagyis a cég lényegében szabálytalanul működik, tőkehelyzetét rendezni kellene, ennek elmaradása esetén a léte is veszélybe kerül.

G.TÓTH ILDA

g.toth.ilda@hvg.hu