Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Havi 40 millió forintot keresett 2016-ban Garancsi István a pénztárgépek online kapcsolatáért pénzt szedő cégéből. A kormány most a szocialista Tóth Bertalan írásbeli kérdésre válaszolva elismerte: mégsem csökkenti a kereskedők által fizetendő kötelező hatósági díjat – hangzott el a keddi RTL Híradóban.
A legtöbb vállalkozásnak 2013 óta kötelező online kasszát használnia itthon. A kormány a gazdasági kifehérítése érdekében vezette ezt be. A gépek működtetéséhez internetkapcsolatra van szükség, amely fix hatósági áras, pénztárgéptől függően 1500 vagy 2500 forint havonta. A boltosok szerint ez aránytalanul sok. A díjat ráadásul nem befolyásolja az adatforgalom, mindenkinek ugyanannyit kell fizetnie.
A pénztárak online kapcsolatához szükséges SIM-kártyák nagy részét a Garancsi István többségi tulajdonában lévő Molbil Adat Kft. gyártotta, nekik fizetik a kereskedők a havi díjat. A cég nem épített saját hálózatot, hanem az egyik mobilszolgáltató rendszerét használja. A hivatalos iratok szerint mindössze öt alkalmazottal végzik ezt a munkát.
A 24.hu írta meg, hogy a cég 2016-ban 553 millió forint tiszta nyereséget ért el, és ebből csak Garancsi István 477 millió forint osztalékot vett ki. Ez havi majdnem 40 millió forintot jelent, és csak az online kasszák adatforgalmából származó pénzről van szó.
Az RTL Híradó szerette volna megtudni, miért van szükség külsős cég alkalmazására, miért nem az állam szedi be az adatforgalmi díjat. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azonban nem tudott erre válaszolni. Annyit mondott, hogy a legolcsóbb árajánlatot adó céget végezheti ezt a szolgáltatást, majd a részletek ügyében a tárca sajtóosztályához küldte a riportert.
A sajtóosztálytól sem érkezett válasz.
Az MSZP szerint az online kasszákon is csak a Fidesz-közeli oligarchák keresnek.
A törvény szerint a kormánynak minden decemberben lehetősége lenne arra, hogy változtasson az adatforgalom hatósági árán, de mint kiderült, ilyet nem terveznek most.
