Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt, méghozzá egy egészen elképesztő hiba miatt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Az még önmagában szabályos, hogy egy határozatot ne személyesen a hatóság vezetője írjon alá, hanem valaki helyette eljárva. A NAV belső szabályzata azonban azt is lehetővé tette, hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel. Ez az eljárás viszont a bíróságok legfrissebb gyakorlata szerint egyértelműen szabálytalan és jogellenes, mivel nem lehet kideríteni, ki írta alá a határozatot, így azt sem, hogy az illetőnek volt-e joga aláírni.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda arra hívta fel a figyelmet: nem elég, hogy a bíróságok az utóbbi hónapokban ezen az alapon következetesen semmisítették meg az adóhatóság határozatait, akár a múltbeli ügyek is újranyithatóak. Ezt akkor lehet megtenni, ha az ítélet óta olyan tény jutott a per vesztesének tudomására, amely már a per idején is fennállt, de önhibáján kívül nem tudott róla.
Ehhez azonban sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Öt évnél régebben lezárt ügyet például már biztosan nem lehet újranyitni. Ráadásul ha csak az aláírás hibás, akkor a NAV újra lefolytathatja az eljárást, és már szabályos aláírással meghozhatja ugyanazt a határozatot. Akkor van értelme mégis próbálkozni, ha eközben az adóhatóságra vonatkozó elévülés letelt, mert akkor már nem hozhat az adózóra nézve hátrányos határozatot.
Mivel azonban erre az esetkörre konkrét bírósági joggyakorlat még nem alakult ki, „aki erre adja a fejét, az mindenképpen számítson némi küzdelemre” – figyelmeztet az ügyvédi iroda.
