Tizennégy országba juthatott a Greenyard bajai üzeméből a lisztériabaktériummal fertőzött mélyhűtött zöldségekből – mondta el a hvg.hu érdeklődésére a társaság. A belga cég magyarországi leányvállalata a 2018. március végén záruló üzleti évben 24 millió eurós (napi árfolyamon 7,77 milliárd forintos) árbevételt ért el, ennek nagyjából 60 százaléka származott exportból – azokból a termékekből, amelyeket most Európa-szerte visszavonnak a boltok polcairól. A többi a hazai üzletekbe került, gyakorlatilag az összes magyarországi üzletlánc hűtőpultjaiba.

AFP / Phaine

A termékvisszavonást szerdán jelentette be a Greenyard, egy nappal azt követően, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ azt közölte: az EU öt országában (Ausztria, Dánia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) 2015 óta jelen levő lisztériafertőzés a magyarországi üzemben előállított termékekből származik. 2018. június 15-ig 47 esetet jegyeztek fel, a betegek közül kilenc meg is halt.

A vizsgálat a baktériumot leginkább a 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban előállított, fagyasztott csemegekukoricában mutatta ki, de találtak kukoricát tartalmazó vegyes zöldségben, spenótban és zöldbabban. Feltételezhető az is – írja az EFSA –, hogy

a baktériumtörzs annyira erős volt, hogy az üzemekből a normál fertőtlenítéssel és takarítással sem lehetett kiirtani.

És ez nem minden: a vizsgálatoknak eddig nem sikerült kimutatniuk, hogy ez a baktériumtörzs a termelési lánc melyik fázisában, illetve az üzem mely pontján tanyázik. A cég azt ígérte közleményében, hogy az eddiginél is alaposabb vizsgálatnak veti alá az üzemet. Lapunknak a cég szóvivője azt is hozzátette: nem tudják, ez meddig tart, de addig bizonyosan szünetel a gyártás Baján. A Greenyard a kárt és a megsemmisítésre váró mennyiséget sem tudta megbecsülni, csak annyit közöltek: egyelőre elemzi a helyzetet.

www.google.hu/maps/

Bajáról a 2018-as szezonban egyébként már nem került ki az üzletekbe semmi, a telephelyet ugyanis március óta szigorú vizsgálatnak vetette alá a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih), miután a finn és a francia hatóságok az EU élelmiszerbiztonsági riasztási rendszerében kifogásolták az innen származó termékek minőségét. Az Agrárszektor néhány napja arról írt, hogy a hatóságok kéthetente jártak az üzembe, közben pedig az üzemben takarítást és fertőtlenítést végeztek.

A Nébih egyébként az elmúlt hónapokban tartott vizsgálatai után kifogástalannak minősítette az üzem higiéniai állapotát.

A vizsgálat részeként a járási hatóság megtiltotta az élelmiszerek értékesítését. A gyártást a telephelyen júniusban állították le, múlt pénteken pedig a Nébih jelezte: ki kell vonni a forgalomból a társaság 2016 augusztusa és 2018 júniusa között előállított termékeit.

Az ellenőrök szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz több megbetegedés. Még mindig lehet ugyanis a fogyasztóknál a fertőzött zöldségekből, ráadásul a betegség lappangási ideje elérheti akár a 70 napot.

A visszahívás a magyarországi üzletekben található termékeket is érinti. Több üzletlánc már jelezte is, mely termékeit vette le a polcokról, és valószínűleg azok is lépnek, amelyek még nem közöltek listát. A helyzetet azonban nehezíti, hogy a termékeket nem Greenyard néven forgalmazták, sőt nem is feltétlenül szerepel a cég neve gyártóként.

Az Aldi például azt közölte, hogy a vásárlóknak a forgalmazó Hungarofreeze nevét érdemes keresni a csomagoláson, a Tesco saját márkásként árulta az árukat.

AFP / Robert Westbrook

A Greenyard a további ellenőrzés mellett igyekszik más forrásból pótolni a kieső termelést, ám arra a kérdésünkre, hogy ez a magyarországi termelőktől való felvárásárlást jelenti-e, a cég nem tudott válaszolni. Az Agrárszektor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a cégtől több élelmiszer-feldolgozó vásárolt alapanyagot, amelyet saját mélyhűtött, vagy konzervetermékeibe tett be. A portál szerint emiatt több hazai társaság is arra kényszerülhet, hogy tájékoztassa partnereit, netán visszahívja termékeit, ha azok Greenyard-zöldségeket tartalmaznak.

Mitől kell tartani?

Az európai járványt okozó Listeria monocytogenes gyakorta előfordul az élelmiszerekben. A kórokozó a hűtő hőmérsékletében (0-10 Celsius-fokon) is képes szaporodni, ezért minden olyan élelmiszer fogyasztása kockázatos lehet öt napon túli tárolás mellett, amelyeknek az összetétele kedvez a baktérium szaporodásának.

Ilyenek az azonnali fogyasztásra kész élelmiszerek, a pasztörizálatlan tej és az abból készült termékek, a lágy sajtok (például a brie, a feta vagy a camembert), a nyers húst, halat tartalmazó ételek, készítmények (a füstölt lazac is) és a nyers zöldségből készült ételek. A Nébih azonban felhívja a figyelmet:

a baktérium elszaporodhat minden hűtést igénylő élelmiszerben.

A hatóság a most veszélyesnek nyilvánított fagyasztott élelmiszereknél a főzés nélküli, felengedés utáni közvetlen fogyasztást is kockázatosnak tartja, főként abban az esetben, ha a gyorsfagyasztott termékek további hűtőtárolással, például salátákba kerülnek. Azt közölték: a biztonságos előkészítés érdekében a termékeket percekig minimum 75˚C fokon kell tartani, azaz két-három percig szükséges forralni ahhoz, hogy a szemek közepe is elérje ezt a kritikus hőmérsékletet.

Megbetegedést a kórokozó magas baktériumszám mellett okoz, elsősorban azoknál, akiknek legyengült az immunrendszere. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a csecsemők, várandós nők, idősek, illetve azok, akik valamilyen krónikus betegséggel küzdenek. Az első tünetek a fogyasztást követő egy-hét napban jelentkeznek, de a lappangási idő súlyosabb esetekben 90 nap is lehet.

A fertőzés jellemző tünetei a láz, hányás, hasmenés, fejfájás. Szövődményként agyhártyagyulladás, vérmérgezés alakulhat ki. Terhesség esetén vetélés, halvaszületés és az újszülött fertőzése is előfordulhat. Az esetek 20-30 százalékában a betegség akár halállal is végződhet.