Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Három éven belül már éttermekben is felhasználják a mesterségesen, laboratóriumi körülmények között előállított húst – jelentette be kedden az a dán vállalat, amely öt éve a világ első olyan hamburgerét mutatta be, amelyhez a húst laboratóriumban hozták létre.
A Mosa Meat cégnek sikerült összegyűjtenie a fejlesztéshez 7,5 millió eurót. A két fő befektető a német M Ventures és a svájci központú európai húsfeldolgozó cég, a Bell Food Group volt.
A Mosa Meat 2021-től tervezi első termékei, főleg a burgerekhez való marhahús piacra dobását. Az ipari méretű termelés beindítását 2-3 évvel későbbre időzítik. Számításaik szerint akkor egy dollárba kerül majd egy átlagos hamburgerpogácsa.
Környezetvédők szerint a világ egyre növekvő húsigényét nem lehet fenntarthatóan kielégíteni, mivel a marha-, sertés- és baromfihús előállítása sokkal nagyobb forrásokat igényel, mint a növényi alapú fehérjéké. A marhák ráadásul nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Az előállító szerint az a nagy kihívás, hogy lombikhús kinézetre, érzésre és ízre is hasonlítson a valódi húshoz.
A Mosa Meat a lombikeljáráshoz élő állatból vett kisebb sejtcsoportok mintáit használja. A sejteket laboratóriumban táplálják, hogy normális izomszövetté fejlődjenek. A vállalat állítása szerint egyetlen mintavétel sejtjeiből akár 80 ezer hamburgerhez való húst képes előállítani.
