Gyárigazgató lett a kolduló falu közmunkásából

Kétszázezer forint a fizetésem már két hónapja

 – vallja be Gabi, akiről éppen fél évvel ezelőtt megírtuk, hogy a békési zsákfalu kis tejüzemében az igazgatói feladatokat vitte: felelt a gyártásért, az első csepptől az utolsóig az uniós engedéllyel is rendelkező üzemben. A lassan egy éve működő „gyárban” június elsejéig még közmunkásként dolgozott mindenki, így a diplomás Gabi is. Aztán szociális szövetkezetté alakultak, így pedig mára mindenki több pénzt vihet haza. Gabi szemmel láthatóan örül a „fizetésemelésnek”, Magyardombegyház polgármestere, Dinyés Ildikó viszont kicsit szabadkozik:

errefelé a piaci vállalkozásoknál sem kereshetne többet.

Szalai Balázs

Decemberben írtunk arról, hogy a 2010-ben a teljesen kivéreztetett kis falu apraja-nagyja a parlament elé vonult koldulni. Akkor így tiltakozott az alig háromszáz lelkes település az ellen, hogy kikapcsolták náluk az internetet, telefont, el kellett adniuk az iskolájuk épületét, mert egy fillér sem maradt a számlájukon, ráadásként a Belügyminisztérium sem volt túl segítőkész abban, hogy kihúzza őket a slamasztikából. 2012-ben indult a faluban a Start közmunka program, a zömében nőkből álló „faluvezetés” folyamatosan azon törte a fejét, miként lehet úgy elkölteni a közmunkára utalt pénzt, hogy azzal meg is lehessen kapaszkodni a piaci versenyben is. Ekkor jött a tejüzem ötlete.

A vonalkód drága, a kecskék nem tejelnek eleget, de nem adták fel

„Bár az elmúlt egy évet is végig kínlódtuk, ki kellett kísérletezni, hogyan lehet olyan sajtot gyártani, aminek nincs kecske íze. De persze más dolgokkal is meg kellett küzdenünk” – magyarázza a polgármester, aki egyben a menedzseri feladatokat is ellátta. A kecskékkel is gondok voltak, valahogy nem adtak annyi tejet, amennyire az üzemben szükség lett volna. Most azok majd felét le is cserélik, egy olyan állományt vásárolnak, amely az eddigi tej kétszeresét adja. Ezen kívül tehéntejet is feldolgoznak, ebből készítenek már palackos tejet, ízesített változatban is, de a hűtőben sorakoznak a joghurtok is. A szükséges alapanyagot egy közelben működő gazdaságtól veszik. „Még arra is ügyeltünk, hogy az ízesített termékeket olyan gyümölcskészítményekből csináljuk, amiben nincs cukor, tehát cukorbetegek is fogyaszthatják” – magyarázza Dinnyés Ildikó, polgármester.

Szalai Balázs

A gyártás minden csínját-bínját kitanulták, az ízeket kikísérletezték, tizenháromféle sajtot, nyolc féle ízesítésű tejet és joghurtot is gyártanak, a fő attrakció pedig a túróalapú csokigolyó, amely aranyérmes lett a gyomaendrődi túrófesztiválon. A termékeket már szegedi áruház polcain is kínálják, de mivel a vonalkód engedélyezetésére nem volt pénze az önkormányzatnak, eddig csak tömbben szállították a pultokra, kimérve árulták. A prémium terméknek szánt sajtokat azonban igazából csak márkajelzéssel lehet jól eladni. Ez most még hátra van.

Van, aki Komáromból utazik ide sajtot venni

„A márkanév, a logó már megvan” – mondja Dinyés Ildikó, polgármester, aki tisztában van azzal, hogy a munka oroszlánrésze még hátra van. „Nagyon nehéz betörni a sajtpiacra, főként innen, az ország eldugott zsákfalujából, de megcsináljuk” – magyarázza állhatatosan Ildikó. Egyelőre járják az ország fesztiváljait, rendezvényeit, de már azt is elérték, hogy van olyan magánszemély vásárlójuk, aki Komáromból utazik az ország déli csücskébe, és nagyobb tételben vásárol a családjának. Abban is bíznak, hogy a júniusi szövetkezetté válásuk után elindított kódengedélyeztetés lezárultával már darabáruként tudják eladni termékeiket az áruházaknak, így markánsabban jelenhetnek majd meg a logójukkal.

Szalai Balázs

„Szívósak vagyunk, most júniusban a szövetkezetté alakulástól pénzügyileg megint a nulláról kellett indulni, mert a bevételek ekkor az önkormányzatnál maradtak, csak az eszközöket lehetett átvenni” – magyarázza Dinyés Ildikó, hogy miért kell szinte elölről kezdeni. Ennek ellenére nem visszafelé tekingetnek, hanem már azon törik a fejüket, hogyan lehet bővíteni a választékot, hamarosan tejfölt is vajat is készíthetnek, kapacitásbővítésre nyertek nemrég hatvanmillió forintot.

„Csak előre nézünk” – utal a polgármester asszony arra, hogy többen azt kérdezgetik tőlük, hogy van-e már bevételük. „Eddig is kitartottunk, sok álmatlan éjszakán vagyunk túl. Most a piac szerzése a feladat, de talán nem túl sok olyan sajtműhely van, ahol az uniós szabványoknak is megfelelő üzemben gyártják a házi ízeket” – mondja bizakodva az egykor kolduló falu polgármestere.