Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Jellemzően azok a fajták tűnnek el, amelyek leginkább kívánatos csemegék a luxus éttermekben. A halászat nagy része illegális, vagyis a kvótákat semmibe vevő cégek működtetik az üzletet. Ebből az első probléma, hogy vészesen fogy az ember által leginkább kedvelt halállomány, holott kicsit tudatosabb halászati politikával más, kevésbé ismert halakra koncentrálva, amelyek ugyanolyan ízletesek, fenn lehetne tartani a déli tengerek halállományi egyensúlyát. De nem csak erről a van szó.
Az illegális halászhajók a tengerek legcsodálatosabb vándormadár halászának, az albatrosznak az élelemét is elveszik. Az UICN természetvédelmi szervezet szerint a világ 22 albatrosz fajtájából 18 végveszélyben van. Jelenleg kb. 25 ezer reprodukcióra képes nagy albatrosz pár él a világon. A halak és az albatroszok fenyegetettsége sajátos kezdeményezést szült. Francia és új-zélandi kutatók kidolgoztak egy rendszert, amely egyszerre szolgálja az albatroszok megmentését és a leginkább lehalászott tengeri halak védelmét. A cél az illegális halászat leleplezése, mert a törvénytelenül működő halászhajók okozzák a legtöbb kárt.
A befogott albatroszok hátára egy mindössze hetven grammos adó-vevő készüléket rögzítenek. A hatalmas madarak repülés közben ezt a terhet nem is érzékelik. De a készülék felfedezi az illegális halászhajókat, lokalizálja őket és a parti őrség az információk alapján lecsap a kvótákat kijátszani akaró halászokra. Ezt igazolta az első kísérleti fázis. A program érdemben novemberben indul és jövő tavaszig tart az első fázisban.
A kutatók szerint az albatroszok tökéletesen alkalmasak a feladat végrehajtására. (via AFP)
