Szinte mindenkinek van még akár a kilencvenes évekből is emléke arról, hogyan épültek-bővültek a családi házak rokonok, barátok segítségével. A családfő egyik hétvégén a saját teraszát alapoztatta a barátaival, míg a következő szünnapon már egy kolléga házát vakolták. Több szakértő mellett az egyik legnagyobb hazai bank ingatlan üzletágának vezetője is azt nyilatkozta nemrég lapunknak, hogy a falusi csok újra meghozhatja a kedvet a házilagos kivitelezéshez, kalákázáshoz, mivel „nem az építőipari vállalkozókat, inkább a családokat mozgathatja majd meg, várhatóan ők maguk fognak építkezni rokonok, barátok segítségével”.

A ma helyesen házilagos kivitelezésnek hívott kaláka egymás megsegítésére kölcsönösen és közösen végzett munkát jelent, Magyarországon több száz éves hagyománya van, haszna pedig nemzetgazdaságilag is mérhető: a más háztartások számára végzett munka 2000-ben nagyjából 144-208 milliárd forint értékű volt, vagyis a lakosság éves jövedelmének kb. 2 százalékát tette ki – mondta lapunknak Magyar Mária jogi szakokleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó és oktató.

Müller Judit

A kalákában a közösség bármelyik, szívességi alapon megsegített tagja a munka visszaadását kötelességének tartotta, a rosszul dolgozót megszólták, és ha nem végzett jobb minőségű munkát, legközelebb nem hívták el. Az egyes családok a legmunkaképesebb, legszakképzettebb családtagjaikat küldték, így a kaláka a legtermelékenyebb munkaszervezeti forma volt. „Kielégítette a lakosság szükségleteit, növelte a nemzeti vagyont, lekötötte a szabadidőt, sikerérzethez juttatta az embereket” – sorolja Magyar Mária az intézmény pozitívumait.

A kormány családvédelmi akcióterve valóban újraélesztheti az ezredforduló óta súlyát vesztő építőipari kalákázást, amennyiben a falusi csok és a szabad felhasználású – a várakozások szerint mégis nagyrészt a lakáspiacon landoló – babaváró hitel meghozza a fiatal családapák kedvét a kőművesmunkákhoz. Tavaly ugyan megfordult az arány 2017-hez képest, mivel a természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, de a piaci szakértők most újabb trendfordulót jósolnak.

Kérdés, honnan támad munkaerő, aki természetes személyek szaporodó építkezésein dolgozik, azaz a családi házakat felhúzza? Az OTP becslése szerint a társasházépítéseknél átlagosan 8 hónapos csúszás van, és még csak nem is ezek szívják fel igazán az építőipari munkaerőt, hanem a szektort húzó nem lakáscélú magasépítés, illetve a közberuházásban megvalósuló út- és vasútépítések. Itt jönnének a képbe a rokonok, barátok és kollégák, vagy épp maga az építtető, aki – főleg, ha szakképesítése is van – azt gondolhatja, hogy bizonyos munkákat maga is elvégezhet. Csakhogy változtak a vonatkozó szabályok, a helyzet bonyolódott.

Kétévente átírják a házilagos kivitelezés szabályait

1998-ig a szabályozási környezet lehetővé tette a kalákázást, és az azon év elején életbe lépett építési törvény sem lehetetlenítette el a házilag végzett építési munkát, csak ellenőrizhetővé tette. A 2009-es vonatkozó kormányrendelet 2011-es módosításával már komolyabban korlátozták a kalákázást, gyakorlatilag a Polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozókra szűkítették a kört, barátoknak, kollégáknak segíteni csak úgy lehetett, ha leszerződtek egy, a felügyeletet is gyakorló vállalkozó kivitelezővel.

Dudás Szabolcs

2013-ban aztán megint lazítottak a rendelkezésen, de csak hogy év végén újra szigorítsanak: ekkor a kalákázási lehetőség csak az építési engedélyhez nem kötött kivitelezési tevékenységre korlátozódott. Végül 2016-ban bevezették a lakóépületeknél az egyszerű bejelentés lehetőségét, ezzel a házilagos kivitelezést az új lakóépületeknél részben lehetővé tették, de csak felelős műszaki vezető irányítása mellett, vállalkozó kivitelező jóváhagyásával – tehát minimum egy vállalkozóval szerződést kellett kötni. Most pedig itt az újabb változás, mely úgy bővíti a lehetőségeket, hogy közben szűkíti azokat.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda lapunknak adott magyarázatából kiderül, hogy a saját vagy hozzátartozó céljára történő építőipari kivitelezési tevékenységet „az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2019. február 12-ei módosítását követően kiterjesztették, mivel kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzését lehet saját vagy hozzátartozó céljára végezni.” Azaz, ha barát vagy kolléga nem is, de „a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa” segíthet az építkezésen, ha olyan tevékenységet végez, amihez nem kell kivitelezési dokumentáció.

A hatályos szabályozás szerint tehát hozzátartozó részére a kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezhet részmunkákat, mégpedig akár szakirányú szakképesítés nélkül, de csak akkor, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció. Csakhogy az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekhez is kell. Ha szükséges a dokumentáció, akkor csak egy vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével dolgozhat. „Ez a szabályozás a korábbihoz képest korlátozást jelent, mert a munkavégzés feltételeit nem az engedélyhez, bejelentési kötöttséghez rendeli, hanem a kivitelezési dokumentáció-készítési kötöttséghez, ez pedig a korábbinál jóval szélesebb spektrum” – érvel Magyar Mária.

Müller Judit

Lehet tehát festeni-mázolni, és ha valaki villanyszerelő, felújítási munkát az is végezhet a saját házán anélkül, hogy leszerződne a kivitelezővel, hiszen ez nem kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenység. Építeni, tartószerkezeti falat emelni például viszont csak akkor tud a hozzátartozó vagy maga az építtető, ha szerződik, akár van szakképesítése, akár nincs.

Oda kell figyelni az e-naplózásra is. Tavaly augusztus 2-án ugyanis az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság megszüntette a saját vagy hozzátartozók céljára végzett építési tevékenység e-naplózási lehetőségét, hacsak valaki ezt korábban nem kérvényezte. Megkerestük az államtitkárságot, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy ez csak informatikai jellegű változás volt, be lehet rögzíteni az e-naplóba a saját tevékenységet, csak épp már a napi létszámadatok alatt – amihez fel is kell tölteni a vállalkozóval kötött szerződést az adott résztevékenységre.

A vállalkozók többsége eddig sem rajongott a háziak segítségéért, hiszen kisebb bevételt és több problémát, kiszélesedett felelősségi kört jelenthetnek az építkezéseken sürgölődő rokonok, a bekért szerződések pedig most plusz papírmunkát igényelnek. Házilagos kivitelezéssel támogatott építkezési szándék esetén az építtetőknek tehát nehezebb dolguk lesz a megfelelő kivitelező vállalkozó felkutatásával.

A részletekre viszont érdemes figyelni, a NAV ugyanis nemrég jelentette be, hogy az ágazat fehérítése és a külföldön dolgozók visszacsábítása érdekében szigorúan ellenőrzik majd az építkezéseket. Bár az adóhatóság várhatóan a társasházi építkezéseket tünteti ki elsősorban a figyelmével, a házépítéseknél a munkaügyi (és a munkavédelmi) hatóság is ellenőrizhet. Ha van az építkezésen kalákázó, az építtetőnek igazolni kell, hogy hozzátartozója dolgozik nála – és ellenérték nélkül, azaz nem egy régi tartozás, netán a napi ebéd, de még csak nem is a maradék építőanyag fejében.