Az Európai Parlament jóváhagyta a termékek kettős minőségével szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő előírásokról szóló megállapodást. A tagállamoknak két évük van, hogy az irányelvet átültessék a saját jogrendjükbe.

A vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti – rögzítették a képviselők.

A fogyasztók megtévesztésének minősül a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.

Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók joga arra, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.

A kiszabható maximális bírság összegének a kereskedő előző évi forgalmának legalább 4 százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a vétkes kereskedőnek kétmillió eurós (mintegy 640 millió forint) bírságot kell fizetnie.

A kérdést eddig úgy közelítették meg, hogy a termékek azt tartalmazzák-e, ami a címkére rá van írva. Az uniós döntéshozók most azzal érvelnek, hogy a névazonosság önmagában vásárlásra sarkallhatja a vevőket, ez pedig már a fogyasztók megtévesztése.