szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa kedden további 12 hónap felkészülési időt engedélyezett a szolgáltatók számára az úgynevezett erős ügyfélhitelesítés bevezetésére, tekintettel a fejlesztési folyamatok időigényére.

Az Európai Bankhatóság (EBH) június 21-én kiadott véleménye lehetőséget biztosított a nemzeti hatóságok számára, hogy egyedi felkészülési időt adjanak a pénzforgalmi szolgáltatóknak a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus e-kereskedelmi fizetéseknél az erős ügyfélhitelesítés feltételeinek kialakítására – emlékeztett Patai Mihály, a jegybank alelnöke az MTI-nek.

Az MNB megkérdezte a hazai szereplőket, és úgy találta, hogy

nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani szeptember 14-től.

Kiderült az is, hogy gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban – magyarázta Patai.

Szeptembertől egy darabig macerásabb lesz neten fizetni, de aztán jön a Kánaán

Hamarosan minden egyes netes fizetésnél egy SMS-ben kapott kódot is be kell majd pötyögni. Ez csak ideiglenes megoldás lesz, a szigorúbb azonosítást a telefonok ujjlenyomat-olvasójával vagy arcfelismeréssel kell majd valószínűleg oldani. A szigorításra azért is van szükség, mert a bankok és az ügyfelek közé beengednek új szolgáltatókat.

A probléma az alelnök szerint nem magyar sajátosság: az uniós pénzforgalmi szolgáltatók többsége – szakmai szervezetein keresztül – jelezte a nehézségeket az EBH-nak és halasztást kért, de uniós szinten a szeptemberi határidő meghosszabbítására jogszabályi úton már nem volt lehetőség. Ezért is született meg a vélemény, amelynek értelmében a nemzeti hatóságoknak további felkészülési időt biztosíthattak az érintetteknek.

Magyarországon évente körülbelül 20 millió alkalommal vásárolnak elektronikus áruházakban, mintegy 260 milliárd forint értékben. Ennek közel fele ráadásul – magyar kártyákkal – európai internetes áruházakban bonyolódik, ahol nem csak a magyar szolgáltatók felkészültségétől függ az ügyfelek sikeres hitelesítése – mutatott rá az alelnök.

A visszaélések mértéke a teljes kártyás forgalomhoz viszonyítva az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is elhanyagolható volt Magyarországon, aránya az MNB adatai alapján a káresetek számát és értékét tekintve egyaránt 0,02 százalék alatt volt. Az MNB alelnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a visszaélések jelentős része, több mint 80 százaléka az online, határon átnyúló kártyás fizetéseket érinti. Patai Mihály hangsúlyozta azt is, hogy – az Európai Központi Bank (EKB) jelentése szerint – a magyar fogyasztók és vállalkozások kimagasló biztonsági szint mellett használhatják a kártyás fizetési módot. Magyarország a kártyás fizetésekhez kötődő visszaélések rangsorában a lista végén található.

A bankkártyával, online végzett műveletek terén eddig elegendő volt a kártyán szereplő adatokat megadni az internetes vásárlás során, ez azonban a rendszer élesítését követően már nem lesz elég.

Az erős ügyfélhitelesítés végrehajtásához három hitelesítési faktorból legalább kettőt alkalmazni kell. Ez lehet például a PIN-kód vagy a statikus jelszó, kombinálva például egy mobiltelefonra, SMS-ben érkező kóddal vagy akár valamilyen biológiai tulajdonsággal, mint az ujjlenyomat vagy a retinamintázat.

Patai Mihály hozzátette, hogy amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatók szeptember 14-től az új szabályozásnak megfelelően járnának el – miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfélhitelesítésre –, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk, ami nem lenne jó sem a vásárlóknak, sem a kereskedőknek. A probléma egységes kezelése csak egyedi póthatáridő engedélyezésével volt megvalósítható.

Patai elmondása szerint uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új véghatáridőt, így előfordulhat, hogy az EBH a hazai 12 hónapos hosszabbítástól eltérő időpontot jelöl meg. Az eddigi szakmai egyeztetések alapján azonban ez várhatóan nem lesz egy évnél kevesebb, amennyiben pedig több lenne, az MNB mérlegeli, hogy biztosít-e további felkészülési időt a hazai pénzforgalmi szolgáltatók számára.

Az MNB azért hozta meg most a döntését, mert nem akarta, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók rendezetlen helyzetben találják magukat a jogszabály hatályba lépésének időpontjában. Ezzel biztosítható, hogy az online bankkártyás fizetések továbbra is a megszokott rendben mehessenek – fűzte hozzá Patai.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!