Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Széleskörű vállalkozói konzultációval megelőzhető, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) jövő évtől életbe léptetni tervezett szigorítása ellehetetlenítse azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek esetében fel sem merül a bújtatott munkavállalás. A vállalkozások részéről van nyitottság az adónem strukturális újragondolására és a visszaélések kiszűrésére – állítja a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) saját, vállalkozások körében végzett felmérése alapján.
A BKIK a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel együttműködve július végén, augusztus elején készített felmérésben 6042 vállalkozást kérdezett a kata átalakításáról.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter június végén jelentette be, hogy 2021-től változnak a kata szabályai, 40 százalék adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. A miniszter a bejelentést azzal indokolta, hogy így szeretnék elejét venni a visszaéléseknek. Úgy fogalmazott, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezt akarják megszüntetni.
A VOSZ sem ért egyet a kata-szabályok változásával
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint az adónem nagyban hozzájárult a feketegazdaság visszaszorulásához.
Nem meglepő, hogy a válaszadók többsége véli úgy, hogy vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új kata-szabályok, hiszen a válaszadók között sokan vannak, akiket valóban hátrányosan érintenek a változások – írja közleményében a BKIK. Főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak attól, hogy önhibájukon kívül sújtja majd őket a restrikció. Nagyon sok olyan válaszadó is akadt, aki szerint a kata hasonló pályát futhat be, mint a gazdasági csodafegyverből néhány év alatt megtűrtté vált, majd megszüntetett egyszerűsített vállalkozói adó (eva).
A felmérést kitöltők 87,67 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba.
A kutatásban többfajta megoldási módszert helyezhettek preferenciális sorrendbe a kutatási kérdőívet kitöltők. Ennek eredménye egyértelműen mutatja, hogy a vállalkozók elsődleges válaszaikban több mint 42 százalékban el tudják képzelni valamilyen adóteher növekedését a szabályozás egyszerűsége megmaradásáért vagy akár szigorú ellenőrzés mellett, nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látják a megoldást, míg a fennmaradó rész valamilyen szankció alkalmazását látja a legcélszerűbbnek.
