Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A több százezer legálisan működő kisvállalkozás érdekében mindenképpen meg kell tartani jelenlegi formájában a kisadózó vállalkozások tételes adóját - írta közleményében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.
A VOSZ szerint rendkívül sikeres és egyszerű ez a vállalkozói forma, amely nagyban hozzájárult a szürke- és feketegazdaság visszaszorulásához és számos, korábban evás vállalkozásnak is megoldást jelentett a továbbműködésre.
A szövetség álláspontja szerint valóban meg kell szabadulni azoktól a piaci szereplőktől, melyek nem az eredeti célok - kisvállalkozás egyszerű és ösztönző közteherviselése - érdekében használják ezt az adófajtát, de a megoldás nem eredményezheti a kata adminisztrációjának növekedését és a terhek vállalhatatlan emelkedését a VOSZ szerint.
"A napokban megismert módosítási irány, amely az évi 3 millió forint feletti számlaösszegek esetén 40%-os adóval sújtaná a "megrendelő" céget, a kata lényegének a tönkretételét jelentené. Ez a módosítás önmagában a rejtett munkavállalás problematikáját sem oldja meg, ugyanakkor a valódi katás vállalkozók számára elviselhetetlen tehernövekedést jelent, hátráltatva a koronavírus-járvány utáni talpraállást, újraindulást - ezzel a 2021. évi gazdasági célok elérését
- írták.
A VOSZ szerint a végleges és megnyugtató megoldást az jelentené, ha az adóék erőteljesebb csökkentésével a kata választása és az alkalmazotti lét közötti adó- és járulékteher-különbség olyan szintre mérséklődne, amely nem ösztönöz a munkaviszony megszüntetésére. A szövetség kezdeményezi, hogy induljon széles körű egyeztetés a munkaadói érdekképviseletekkel és szakmai szervezetekkel a megfelelő - hatékony és előremutató - megoldás megtalálása érdekében.
A kormány törvényjavaslata szerint az ugyanazon felek közötti számlák esetében a 3 millió forint feletti részre 40 százalékos elvonás lenne érvényes. A bankmonitor.hu egy pontosításra hivatkozva azt is írja, hogy az összeget elvileg nem a vállalkozónak, hanem a kifizetőnek kell majd valószínűleg megfizetnie, ami a kisvállalkozók hitelképessége miatt sem mindegy. A katás adózók jövedelme ugyanis speciális eset, ezért a bankok máshogyan kezelik, mint a munkavállalói jövedelmeket. Ezt a katásoknak NAV jövedelemigazolással kell leigazolniuk a bank felé, amelyen az előző lezárt pénzügyi év bevételeinek 60 százaléka szerepel. Vagyis, ha a vállalkozó az adott évben 10 millió forint értékben számlázott, akkor 6 millió forint/év lesz az összjövedelme, amit ha elosztunk 12-vel, akkor 500 ezer forint havi nettónak felel meg.
A kata változásai ellen petícióval tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is.
