A Budapesti Közlekedési Központ tagadja, hogy nem hajtotta végre a kormány járatsűrítésre vonatkozó döntését, és nem adott át ezzel kapcsolatban dokumentációt a kormányhivatalnak. A budapesti kormányhivatal szerda reggel ennek pont az ellenkezőjét állította.

A BKK azt írta a közleményében, hogy a járvány miatt már szeptember óta az iskolai időszakban érvényes menetrendnél is sűrűbben indítja járatait, a hivatal kérésére pedig november óta a létező legnagyobb kapacitással nyújt szolgáltatást: forgalomba állítottak minden létező budapesti autóbuszt, villamost, trolibuszt és metrószerelvényt.

A kormányhivatal szerint a BKK 300 vonalának mindössze 9 százalékán döntött járatsűrítésről. Ezzel szemben a BKK azt írja, hogy tisztában vannak azzal, hogy a hadra fogható plusz járműveket mely vonalakra célszerű forgalomba állítani. "Ezek azok az úgynevezett gerincvonalak, amelyek a legnagyobb kihasználtsággal közlekednek Budapesten: az M3 és az M4 metró, az 1-es, a 4-es, a 6-os villamos, a budai fonódó villamoshálózat vonalai, a Rákóczi úti tengelyen közlekedő buszjáratok, valamint a nagy kerületközpontokat, lakótelepeket kiszolgáló járatok, így a 9-es, a 23-as, a 31-es, a 32-es, a 85-ös, a 95-ös, a 105-ös, a 151-es, a 159-es busz, illetve a 76-os és a 79M trolibusz."

A BKK szerint a jelenleginél sűrűbb szolgáltatást már csak akkor lehetne nyújtani, ha a főváros azonnal új járművekhez jutna, azok közlekedtetésére elégséges járművezető volna, a járművek üzemeltetésére – üzemanyagra, karbantartásra – pedig további anyagi forrás állna rendelkezésére.

Orbán Viktor még november 3-án jelentette be, hogy rendkívüli jogrend lép életbe, Magyarországon és a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorításokról szóló rendeletben szerepelt az is, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a tömegközlekedési vállalatoknak járatsűrítési tervet kell készíteni a munkanapokon reggel 7 óra és délelőtt 9 óra közötti, valamint délután 15 óra és este 19 óra közötti időszakokra. Erre egy napot adtak a rendeletben, a határidő november 5. volt.

Karácsony Gergely budapesti főpolgármester már akkor kritizálta a döntést, azt mondta, hogy nem ártott volna egy egyeztetés az önkormányzatokkal, hiszen sok helyen már most is teljes kapacitáson üzemel a közösségi közlekedés, alacsonyabb kihasználtsággal.