A Nemzeti Bank épületének átalakítására sem érvényesek a jogszabályok

A Matthias Corvinus Collegiumnak a Gellérthegy oldalában épülő új székháza után rövid időn belül újabb (54 milliárd forintos) nagy beruházásról – ezúttal a pesti Belváros közepén egy fontos középületről – mondta ki rendeletben a kormány, hogy ott a hatályos településrendezési tervet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályt nem kell alkalmazni. A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházánál a kivitelező a Raw Development Kft., amely részben személyi kötődések alapján eddig is számos megbízást kapott az MNB-től, 31 éves tulajdonos-ügyvezetője, Somlai Bálint pedig a jegybankelnök Matolcsy Ádám fiának barátja.

A kormány igen aprólékosan belemegy a részletekbe. Nem csak arról rendelkezik, hogy az udvar lefedhető és belső udvar új épületrésszel kiegészíthető, az épület pedig a tetőszinten bővíthető, hanem arról is, hogy
„a visszahúzott tetőelem egyes részei … függőlegesen legfeljebb 5,5 métert, vízszintesen legfeljebb 7,5 métert túlnyúlhatnak a meglévő épület közterület felől kialakult párkánymagassági vonalára állított 45°-os érintősíkon”. Továbbá „a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 0%”. A szabályzatokban előírt számú parkoló- és kerékpártároló helyet „nem kell biztosítani”.

Az Alpár Ignác tervei alapján annak idején mindössze három év alatt (1902-1905) felépült banképületnél az örökségvédelmi törvénytől is el szabad térni: „a  műemlék részlegesen lebontható akkor is, ha az ingatlan közcélú rendeltetéséhez, az  ingatlan méltó és fenntartható használatához, valamint hasznosításához szükséges átalakítások érdekében szükséges, és ezek az átalakítások a műemléki értékek aránytalan sérelme nélkül, a műemléki jelleg megtartása és a  védelmet megalapozó általános műemléki érték érvényesülése mellett elvégezhetőek”. A törvény ilyen bontást csak egyes részek megmentése vagy utólag épített, stílusidegen elemek eltávolítása érdekében enged meg, ám a kormány több törvényben, legutóbb 2020-ban hatalmaztatta fel magát az országgyűléssel, hogy „a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások” esetén egyedi szabályokat határozhasson meg.

A rendelet a szokásos záradékkal fejeződik be: tartalmát a már folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.