A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen

– mondta Bodó Sándor az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten.

A tárca számításai szerint a szocho 15,5 százalékról 11,5 százalékra való csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál, amit ők a minimálbér emelésére fordíthatnának.

Évek óta csökken

A szociális hozzájárulási adó 2016-ban még 27 százalék volt, a versenyszféra és a kormány 2016-os megállapodása óta pedig folyamatosan csökken. Legutóbb idén július elsején volt vágás, mégpedig kétszázalékos így áll jelenleg 15,5 százalékon a szocho. Az eredeti tervek szerint ez jövő év közepén 15 százalékra csökkent volna. (2009-ben a Fidesz-kormányok előtt a szocho még nem létezett, akkoriban a munkáltatók járulékokat fizettek – nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási –, ezek összes 29 százalékra jöttek ki.)

Az öt évvel ezelőtti megállapodás lényege az volt, hogy cserébe azért, hogy a vállalkozások évről évre emeljék a minimálbér és a fizetések összegét, a kormány csökkenti a szochót és egységesen 9 százalékban határozza meg a társasági adó mértékét a korábbi sávos meghatározás helyett.

A szocho 2017-ben csökkent 22 százalékra, majd 2018-ban 19,5 százalékra, 2019 közepén 17,5 százalékra, majd idén 15,5 százalékra.

Mindezek miatt a kormány szeret azzal dicsekedni, hogy felére csökkentették a munkákat terhelő adókat, ám ez azért nem ennyire fekete-fehér, amint arról korábban többször is írtunk, például itt és itt.

Mire elég a 4 százalékos csökkentés?

Azt Bodó Sándor is elismerte, hogy a minimálbér-emeléssel szemben a garantált bérminimum emelését tekintve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja még távol van egymástól. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a bértárgyalások most már hetente folytatódnak.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a munkaadói oldal közös álláspontja értelmében a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig – a minimálbér 20 százalékos emelésével szemben – 12 százalékkal, 245 ezer forintra nőhet 2022. január 1-től, amennyiben a szocho kulcsa nem 4, hanem 5 százalékponttal csökken. A munkaadói oldal abban is egyetértett, hogy amint a szocho további 3 százalékponttal csökken, akkor követheti a minimálbér növekedési ütemét a garantált bérminimum, amely így több mint 260 ezer forintra nőhet – mondta Perlusz.

A VKF munkavállalói oldalának képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a munkavállalók a garantált bérminimum esetében is a minimálbér csaknem 20 százalékos emelésével azonos mértékű emelést irányoztak elő jövőre, ez a gyakorlatban csaknem bruttó 262 ezer forintos összeget jelentene.

A VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is azt remélik, hogy a béremelés kérdésében novemberben megállapodásra jutnak.