EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Január elsejétől 200 ezer forint lesz a bruttó minimálbér, a garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forintra nő. A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) ezzel kapcsolatban kérdezett kis- és középvállalkozásokat, akiktől azt a választ kapták, hogy 2021 decemberére már csak a munkavállalók 13 százaléka volt minimálbéren, vagy garantált bérminimumon foglalkoztatott, ez pedig 200-250 ezer foglalkoztatottat jelent a négy fő feletti kkv-k körében. A GKI viszont kiemelte: a januári emelés hatására akár egymillió munkavállaló is bekerülhet ebbe a körbe. Azon vállalatok körében, ahol van ilyen foglalkoztatott, átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak csak emiatt.
A felmérésből kiderült, hogy a vállalatok három-négy százaléka arra készül, hogy csökkenti a munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolja a munkavállalókat, esetleg csökkenti a cafeteriát. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál hat-hét százalék. A vállalatok három százalékánál terveznek elbocsátásokat a minimálbér emelése miatt. Ez a szám viszont akár magasabb is lehet, mivel nem csak béroldalról van nyomás a cégeken, jelentősen növekedtek az energiaárak, valamint az alapanyagok árai is.
A GKI szerint, ha az ebből fakadó áremelkedést nem fogadják jól a fogyasztók, úgy nagyobb arányú csőd vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben.
(Címlapképünk illusztráció.)
