A rendelet a következő kategóriáknál írta elő azt, hogy a kereskedők legfeljebb az október 15-én alkalmazott fogyasztói áron forgalmazhatják a termékeket:

• kristálycukor (fehér cukor),
• búzafinomliszt (BL 55),
• házi sertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést, frissen, hűtve, fagyasztva),
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést, frissen, hűtve, fagyasztva),
• ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.

A rendelet nem tesz különbséget például a bio, a GMO-mentes, kézműves stb. termékek esetében, vagyis például a biotejre is vonatkozik az árstop, ha az UHT és 2,8 százalékos zsírtartalmú.

Ha kétféle tej van, akkor egységes ár lesz?

Nem, az árplafon minden egyes termék október 15-i árára vonatkozik.

Mi történik, ha a kereskedő nem tudja, milyen árat alkalmazott október 15-én?

Ebben az esetben a KSH októberi átlagára az irányadó, „amennyiben ez rendelkezésre áll”. A csirke far-hátnál például nem, és a sertéscombnál is más kategóriát alkalmaz a statisztikai hivatal. A far-hát esetében a KSH mindenesetre közölt egy irányárat, az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése alapján.

Reviczky Zsolt

Büntetik azt, aki nem tudja az október 15-i árat?

Nem, az árak nyilvántartása nem kötelező, a kisboltok kasszái nem is feltétlenül rögzítik a vásárláskor – hívja fel a figyelmet a Blokkk.com. Azt is kiemeli azonban a szakportál, hogy ez nem feltétlenül előny, hiszen ha a KSH által kalkulált átlagár alacsonyabb volt, mint a boltban alkalmazott, akkor nagyobb lehet a veszteség. A Blokkk azt tanácsolja a boltosoknak, hogy érdemes előkeresni a kiskassza pénztárszalagját és a vásárlásokból kikövetkeztetni az akkori árat.

Ki lesz írva mindkét ár?

Nem feltétlenül, sem az október 15-it, sem a megelőző (január 31-ig érvényes) árat nem kötelező feltüntetniük a kereskedőknek. Ha akcióznak ezekkel a termékekkel, arra természetesen más szabály vonatkozik, abban az esetben azonban szintén csak a maximált ár lehet a legmagasabb kiindulási alap – azt olyankor fel kell tüntetniük.

Mi van, ha az októberi ár magasabb, mint a mostani? Vissza kell emelni?

Nem, a rendelet nem azt mondja ki, hogy az október 15-i áron kell forgalmazni az érintett termékeket, hanem hogy az új ár nem lehet annál magasabb. Vagyis teljesen alaptalanok azok a Facebookon is terjedő posztok, amelyek arról szólnak, a kormány egy magasabb szinten fagyasztotta be valamelyik élelmiszer árát.

Az más kérdés, hogy a kereskedő ebben az esetben emeli vagy csökkenti-e az árat a január 31-i állapothoz képest.

El fognak tűnni az „akciós” termékek a polcról?

A kormány azzal fenyegetőzik, hogy ellenőrizni fogják, nem csökkentik-e a kereskedők az érintett termékekből a készleteiket. Ez azonban aligha lesz érdekük a boltoknak, hiszen nagy forgalmú cikkekről van szó – a 2,8 százalékos tej például a folyó tej forgalmának jelentős hányadát teszi ki. Vagyis ha leveszik a polcról, a vevő nem a drágább terméket választja, hanem, ha teheti, átmegy egy másik üzletbe, ez nyilván nagyobb veszteség, mint az árkülönbségből eredő bevételkiesés.

Megint csak kérdés persze, hogy mi történik, ha például a már említett UHT-tejnél hirtelen drágább lesz az alacsonyabb, 1,5 százalékos zsírtartalmú termék? Ez nyilván még tovább növelheti a forgalmat.

Előfordulhat készlethiány a termékekből a nagyobb kereslet miatt?

A kereskedők érdeke, hogy ne legyen így – már csak azért is, mert a rendelet alapján meg lehet őket büntetni, ha nincs akkora készletük valamelyik termékből, mint október közepén. Ez azonban nem feltétlenül egyszerű. Előfordulhat például, hogy az, aki eddig az 1,5 százalékos tejet vette, most a kedvezőbb árú 2,8 százalékost veszi le a polcról, de az is, hogy a nagyobb árkülönbség miatt mondjuk az is sertéscombot vásárol, aki eddig karajt.

A megoldás az lehet, hogy a kereskedők igyekeznek minél olcsóbb forrásból minél nagyobb tételben beszerezni az „akciós” termékeket – a hazai alapanyag szűkössége és ára miatt így fordulhat elő, hogy az eddigieknél jóval több importtermék kerül a polcokra.

Azt, hogy ezt hogy fogja lereagálni a kormányzat és a kormánypárti sajtó, egy másik kérdés, a Nemzeti Agrárkamara mindenesetre úgy látja: sem áruhiány, sem importdömping nem várható. Legyen igazuk.

Túry Gergely

Mi van, ha egy termék még nem volt kapható október 15-én?

Akkor természetesen pontos viszonyítási ár nincs. De mivel alapvető, minden boltban elérhető termékekről van szó, aligha valószínű, hogy a boltosok azokat újakra cserélik le – pláne, hogy ellenőrizhetik az októberi készlet alapján a korábbiak elérhetőségét.

Ha október 15-én akciós ára volt egy terméknek, most is azt kell figyelembe venni?

Nem, a rendelet szerint ebben az esetben „a kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni”.

Mi lesz a piacon?

A rendelkezés a piacon található üzletekre is vonatkozik, de csak azokra, amelyek fixen működnek, a mozgóboltokra nem. Más kérdés, hogy az érintett termékek jellemzően a piacon belül működő üzletekben kaphatók, nem a kofáknál.

Az internetes kereskedelemben is kötelező lesz az árstop?

Igen, a rendelet egyaránt vonatkozik az üzletekre, a bevásárlóközpontokra és a csomagküldő kereskedelemre. Abban sem tesz különbséget, hogy kis- vagy nagykereskedőről van szó, ha az kiszolgál végső fogyasztókat is. (A példának tekintett Szerbiától eltérően Magyarországon csak a fogyasztói árat korlátozzák, a termelői és a nagykereskedelmi árat nem.) És abban sem, hogy élelmiszerboltokról van szó, vagy olyan, más főtevékenységet folytató üzletekről, amelyek mellesleg árulják az érintett termékeket.

Érdemes bespájzolni az érintett termékekből?

Ezt mindenki belátása (vagy az elérhető kamra- és hűtőkapacitás) alapján döntse el. Mindenesetre egy átlagos fogyasztói kosárral számolva számításaink szerint nagyjából havonta és fejenként most kétezer forintos spórolás érhető el, ami nem tűnik olyan soknak, hogy azért érdemes lenne nagy tételeket felvásárolni az egyes termékekből. Azt pedig a három hónapra tervezett intézkedés végén lehet majd megmondani, hogy a piacihoz képest mennyire nyomja le az árakat a rendelet.

Havi kétezer forintot lehet spórolni az élelmiszerárak befagyasztásán, de mit nyerhet vele a kormány?

Kiszámoltuk, mennyit lehet azzal spórolni, hogy a kormány hét élelmiszertermék árát maximálja. Arra is kerestük a választ, mekkora politikai kockázatot jelent a kormánynak a választás előtti hónapokban elszálló infláció, mi a kormány felelőssége az eddigi drágulásban és mi a világpiaci folyamatoké, illetve mennyi a racionalitás az ellenzék áfacsökkentési kérésében.

Csökkenni vagy nőni fognak az árak?

Ezt igazából február 1-jén lehet megmondani – nyilván a január 31-i árakkal összevetve. Az egyes termékek esetében azért látszanak bizonyos piaci trendek, amelyek a rendelet nélkül befolyásolták volna az árat. A sertéshús esetében például a takarmány és az energia árának a drágulása miatt áremelkedéssel számoltak a termelők még az év elején, időközben azonban Olaszországban beütött az afrikai sertéspestis, ez pedig lejjebb nyomta a Magyarországon is irányadó európai árakat.

A sertéscomb átlagára egyébként a KSH szerint októberben 1420 forint volt kilónként, a legfrissebb elérhető, decemberi adat 1410 forint, míg január 26-án öt élelmiszerlánc (Aldi, Auchan, Príma, Spar, Tesco) online kínálatában 999–1699 forint közötti áron (a legalacsonyabb ár akciós), átlagosan 1288 forintért találtunk egy kilót.

A csirketermékekről általánosságban elmondható, hogy október óta nem volt jelentős a drágulás, 2021 egészét tekintve azonban annál inkább, nagyjából 10 százalékot drágultak a baromfi részei. Nem volt ez másképp a csirkemellfilével sem, amelynek októberi átlagára a statisztikai hivatal szerint 1600 forint volt, a decemberi pedig 1620 forint. Online keresésünk során 1649-1999 forintos kilónkénti árral találkoztunk, az átlag 1783 forint volt.

A csirke far-hát esetében a KSH 293 forintos irányárat jelölt meg októberre, január végén ehhez képest 289–399 forint között mozog az ár, átlagosan kilóját 343 forintért vehetjük meg.

A kristálycukor drágulása ugyan nem októberben indult el, ám azóta is tart: míg az októberi átlagár 261 forint volt, decemberben már 277 forintot kértek a termék kilójáért. A láncok online kínálatában az ár most 255-309 forint között mozog, az átlagár 280 forint.

Az UHT-tej ára komoly hullámvasút után lőtt ki az év végére, a KSH adatai szerint átlagára decemberben elérte a 300 forintot – októberben ehhez képest 268 forint volt. Januári felmérésünk ehhez képest alacsonyabb árat mutatott, ez egy akciós 209 forintos ártól 285 forintig mozgott, az átlag 258 forint volt.

Fazekas István

Nézzük a lisztet! Ennél a terméknél volt az egyik legszembetűnőbb a drágulás tavaly, csak október és december között 10 százalékot, avagy húsz forintot drágult a termék a KSH adatai szerint (203, illetve 223 volt a kilónkénti átlagár). Az általunk felkeresett boltokban ennyire nem volt rossz a helyzet január végén, 159–225 forint között mozgott a finomliszt ára, az átlag pedig 176 forint volt.

(Mindkét termék esetében érdemes hozzátenni, hogy keresésünk alapja a legolcsóbb elérhető termék volt, akárcsak hagyományos karácsonyi bevásárlásunkkor, a január végi árak ez alapján nagyjából megfeleltek a december elején ugyanott tapasztaltaknak.)

A tavalyi drágulás „bajnoka” a hatodik termékcsoport volt, az étolajé, ennek átlagára a KSH szerint az októberi 713 forintról 735-re kúszott fel az év végére. A boltokban most is valamivel jobb helyzetet tapasztaltunk (megint csak a legolcsóbb termékeket keresve). Az árak 649–799 forint között mozogtak, az átlagár pedig 689 forint volt.

A finom fehér kenyér ára a szocializmusban majd' húsz évig volt fixen 3 forint 60 fillér, akkor most miért nem lehet meglépni ezt?

Több szempontból is képtelenség összehasonlítani a két helyzetet. Egyfelől az akkori fixált árat a kenyérgyárak számára nyújtott állami dotáció egészítette ki – erről most szó sincs, az árkülönbségből eredő veszteséget a terméklánc szereplői, jobbára a kereskedők nyelik be. Másfelől a tervgazdaságtól eltérően ma számtalan feldolgozott termék kapható, nehéz lenne rábökni egyre, amelyiknek fixálják az árát, ráadásul az jó eséllyel nem a teljes bolti körben érhető el.

Ez is magyarázhatja, hogy a kormány listáján nem szerepelnek feldolgozott élelmiszerek – ott van persze a liszt, ami a kenyér alapanyaga, de itt nem túl valószínű, hogy a kenyérgyártóknak megérné kiskereskedelmi áron beszerezni azt.

Addig jó, míg Kádár él, avagy le lehet törni az árakat a 3,60-as kenyérrel?

Ha valaki az erdőben jár, a mai napig találkozhat évtizedekkel ezelőtt eldobott tejes zacskóval. Ez nem csak azt mutatja meg, hogy a műanyagok milyen sokáig nem bomlanak le, de azok korát sokszor évre, vagy legalábbis évtizedre pontosan meg fogja tudni határozni az is, aki ötven év múlva ássa ki a földből.

Így pedig semmi nem állítja meg a kenyér drágulását.

Miért nem rögzítették a krumpli árát?

A zöldségek és gyümölcsök ára már a szocializmus idején sem volt rögzítve, nehéz is lenne, hiszen itt a megrendelés, a készletezés egészen más, mint mondjuk egy UHT-tej esetében. Az árstopban érintett termékeket jellemzően hosszabb távú szerződések keretében szerzik be az üzletek, üzletláncok.

Stiller Ákos

Csökkenhet az infláció az intézkedésnek köszönhetően?

Erre semmi garancia nincsen. Mint mutattuk, a termékek kis részét képviselik a fogyasztói kosárnak, ráadásul nem túl életszerű, hogy valaki csak ezeket a termékeket fogyassza élelmiszerként.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a kereskedők a többi termékük esetében továbbra is teljesen szabadon döntenek az árakról, vagyis – ahogy eddig – azt a kereslet, a kínálat és a piac fogja megszabni, hozzátéve most azt, hogy a kereskedők nyilván igyekeznek valahogy behozni az árstopból eredő bevételkiesést, amely a kormány számítása szerint 10-20 milliárd forint lehet.

Miközben tehát a fogyasztók legtöbbje valójában semmit nem nyer, a boltok között lehet vesztes: azok az üzletek, amelyek kisebb készlettel rendelkeznek. Ráadásul – mint arra korábban a 24.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is felhívta a figyelmet – ezek a jellemzően kisboltok azok, amelyek valamivel az átlagár felett értékesítenek – és mivel kiskasszával működnek, nehezebb visszakeresni az októberi árakat –, így az esetükben az árkülönbség is nagyobb lehet, vagyis az átlagnál többet buknak a rendelet miatt.