Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az S&P Global Rating nemzetközi hitelminősítő szerint a szigorú nemzetközi szankciók és a nyugati vállalkozásokkal kialakított kapcsolatok megszakadása az orosz gazdaság mély recessziójához vezet az idén. Az S&P előrejelzése szerint Oroszország GDP-je 2022-ben 8,5 százalékkal csökken, 2023-ban pedig stagnál. Az orosz GDP tavaly 4,7 százalékkal nőtt nem végleges számítások szerint.
Az ügynökség elemzői ugyanakkor a nagy bizonytalanságra figyelmeztettek az új előrejelzésükkel kapcsolatban. Két héttel korábban kisebb, 6,2 százalékos visszaesést jósoltak idénre és 0,3 százalékos emelkedést jövőre.
Az S&P azt is megjegyezte, hogy az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) fejlődő országainak kilátásai az Ukrajna elleni orosz háború következtében jelentősen megváltoztak, az európai országok pedig a konfliktusövezethez való földrajzi és gazdasági közelségük miatt jobban ki vannak téve a kockázatoknak, mint mások.
Az S&P hétfőn 4,4 százalékról 3,3 százalékra rontotta az euróövezet idei GDP-növekedésével kapcsolatos előrejelzését. A hitelminősítő rámutatott arra, hogy a térség ugyan elkerüli a recessziót, de a gazdasági növekedést visszafogja, hogy az Ukrajna elleni orosz intervenció miatt megugrott a földgáz és a kőolaj ára, ami miatt viszont visszaesik a lakossági kiadás. Az euróövezet gazdasága tavaly 5,3 százalékkal nőtt.
Az orosz–ukrán háborúról a folyamatos tudósításunkat itt követheti.
