Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a rezsicsökkentés védelmében módosításokat kezdeményez az Európai Unió szabályaiban. Ezek közé tartozik az úgynevezett ETS-rendszer felfüggesztése, amivel a tagországok az üvegházhatású gázok kibocsátását igyekeznek csökkenteni. De ilyen lenne az is, hogy átmenetileg ne kelljen biológiai összetevőt keverni az üzemanyagokba.
Az RTL erről a kettőről kérdezte meg a szakértőket. A GKI Gazdaságkutató Zrt. például úgy számolt, hogy a rezsicsökkentés tavalyi fenntartása 300 milliárd forintba került, idén azonban ez az összeg a korábbi négyszerese,
akár 1300 milliárd forint is lehet.
A szakértők számításai alapján így a rezsicsökkentés fenntartása családonként idén már 320 ezer forintba kerülhet.
Orbán Viktor győzött, de a rezsicsökkentés vesztésre áll
Már az orosz-ukrán háború kitörése előtt gondban volt a lakossági gázárfékezés a világpiaci folyamatok miatt, és a helyzet csak tovább romlott, amikor megindultak Putyin csapatai Ukrajna felé. Így is százmilliárdokba kerül az államnak az, hogy a szavazók olcsón melegedhessenek, pedig a háborúra válaszul érkező gazdasági világválság még be se indult igazán.
Molnár László, a GKI vezérigazgatója hozzátette, nem sok esélyt lát arra, hogy az Orbán által emlegetett intézkedéseket elfogadják a tagállamok. Ráadásul, mondta, a villamosenergia ára akkor sem csökkenhetne jelentősen, ha a tagállamok rábólintanának ezekre.
Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője arról beszélt, hogy az üzemanyagokba kevert bioetanol kihagyása nem bírna jelentős árcsökkentő hatással.
