Nem közölte a hvg.hu érdeklődésére a Dunakeszi Járműjavító Kft., hogy a május elején kezdődött elbocsátási hullám pontosan hány munkavállalójukat érinti. A menedzsment nem cáfolta ugyan a kényszerű leépítést, de részletes kérdéseinkre csak annyit válaszoltak: „a kérdéseket nem kívánjuk kommentálni”. Az interneten felbukkant felmondólevél-részlet alapján a Dunakeszi Post legalább 9 dolgozó elbocsátásáról írt, az Opten adatai szerint a cégnél jelenleg 643-an dolgoznak.

A hvg.hu megkereste a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetét is, mert az érdekképviseletnek vannak a cégnél tagjai. A szakszervezet elnöke, Buzásné Putz Erzsébet azt mondta, valóban vannak tagjaik a cégnél, de egyiküket sem érinti a létszámleépítés. Azt azonban, hogy kiket érint és hányan vannak, ő sem tudja, mert – mint mondta – felvette ugyan a kapcsolatot a cégvezetéssel, de ők egyelőre nem adtak semmilyen információt, későbbre ígértek neki tájékoztatást. Így azokat az információkat sem tudta a szakszervezeti elnök hiteles forrásból ellenőrizni, hogy állítólag az elbocsátottak egy része kölcsönzött munkaerő volt, és az sem derült ki, hogy az általa is hallott 9 fős első kört követi-e esetleg újabb leépítési hullám.

Más forrásból a hvg.hu úgy értesült, hogy az elbocsátások mértéke nem éri el a csoportos létszámleépítés törvényi mértékét, ami 300 főnél többet foglalkoztató cégnél legalább 30 munkavállalót jelentene. Úgy tudjuk,

a vállalatvezetés pénteken tervez hivatalos nyilatkozatot tenni az ügyben a részletekkel és az okok magyarázatával.

A kérdéseinkre nem válaszolt a Dunakeszi Járműjavító Kft. menedzsmentje, így nem tudni, hogy a felmondólevélben említett alapanyaghiány mennyiben érinti az egyiptomi állami vasúttársaság rendelésére készülő vasúti személykocsik gyártását, ahogy azt sem, hogy a megrendelések kényszerűen késedelmes teljesítése miatt havonta milyen összegű kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek. A Dunakeszi Járműjavító egyik legnagyobb munkája most ugyanis az egyiptomi megrendelés teljesítése, amellyel eddig jól haladtak. Az összesen 1300 darab személyvagon gyártása két ütemben történik. A mintegy egymilliárd euró értékű megrendelés teljesítésének első szakasza tavaly nyáron le is zárult, mert az első 500 darab, harmadosztályú vagont leszállították Egyiptomba. Ezeket, és a második szakaszban leszállításra várók kis részét – 30 étkezőkocsit – nem Dunakeszin gyártották, hanem az oroszországi Tver városában. Méghozzá az orosz állami járműgyártó, a Transzmasholding (TMH) gyárában, ez a cég ugyanis közvetve résztulajdonosa is a Dunakeszi Járműjavító Kft.-nek.

A második szakaszban szállítandó további 800 járműnek már a nagy részét a Dunakeszi Járműjavítóban állítják elő: 500 harmadosztályú, 180 másodosztályú, és 90 első osztályú vasúti kocsit kell legyártani – a cégvezetés nem válaszolt arra a kérdésünkre, miszerint igaz-e, hogy ebből a második tételből eddig alig több mint 100 darab készült csak el mostanáig.

A Dunakeszi Járműjavítóban több száz vasúti kocsit kellene gyártani – képünk illusztráció

MTI / Máthé Zoltán

A Járműjavító 90 százalékos tulajdonrészét a magyar állam (a MÁV és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) 2020 tavaszán adta el a TMH Hungary Invest Zrt.-nek. A vállalkozás egy hasonló nevű kft.-n keresztül felerészben az orosz Transzmas-csoport (illetve annak Svájcban bejegyzett tagja, a TMH International AG), felerészben a Magyar Vagon Zrt. tulajdona – utóbbi egyedüli tulajdonosa pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje.

A HVG is megírta, hogy az egymilliárd eurós beszerzés fedezetét magyar és orosz állami bankok nyújtják az egyiptomi félnek, amely ebből veszi a kocsikat a Magyar Vagon és a Transzmasholding fele-fele arányban birtokolt vegyesvállalatától, a Transzmasholding Hungary Kft.-től. Mind a Magyar Vagonnál, mind a TMH-cégeknél olyanok dolgoznak vezetőként, mint a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója, Bacsa György, valamint Hernádi Zsolt Mol-vezér befektetési társaságának vezérigazgatója, Komondi Zsolt.

Az orosz–magyar kooperáció értelme egyébként az lehet, hogy a magyar cég részvételével a vagonok uniós gyártmánnyá válnak, feltéve, hogy azoknak legalább a fele Magyarországon készül. A járműjavító a szerződésben 680 vagon gyártását vállalta. A biznisz a magyar félnek 2020-ban 58 milliárd forint bevételt és majdnem 8 milliárd forint nyereséget hozott.

Pénz beszél: a NER-lovag, aki tovább üzletel a szankciós listán szereplő oroszokkal

Egyelőre nem zavartatja magát az Oroszországot érintő szankciók és az üzleti etika által a kormánykedvenc üzletember: a rendszerbe mélyen beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsíros vasúti biznisze egy orosz óriáscéggel nem állt le.

A járműgyártás mellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf a repülőgépiparba is belekóstolt, és hasonló sikereket ért el. Tavaly ősszel lett többségi tulajdonosa a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalatnak – ehhez 53 milliárd forintnyi hitelt is kapott. A kormány pedig éppen ettől a cégtől vásárolt nemrég 12 gyakorlatozó repülőgépet – ezek ára akár 70 milliárd forint is lehet. Nemrég a kormányinfón meg is kérdeztük Szentkirályi Alexandrát, hogy mennyire tartja ezt kínosnak, mire azt mondta, nem érez összeférhetetlenséget a vásárlás miatt, a haderőfejlesztést pedig szükségesnek tartja.

A hvg360 információi szerint lehet, hogy a hadászattól nem is olyan távoli területen vár hamarosan újabb bevetésre Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Elképzelhető ugyanis, hogy az újonnan felálló kormányban a honvédelmi minisztérium élén is vezetőt cserél Orbán Viktor, legalábbis erről beszélnek a kormányzathoz közel álló körökben. Benkő Tibor jelenlegi honvédelmi miniszter utóda pedig Szalay-Bobrovniczky lehet. Noha a NER-en belül főleg Habony Árpád és Rogán Antal köreihez sorolt Szalay-Bobrovniczky leginkább üzletemberként ismert, van egy másik oldala is: tartalékos százados, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok.

Új honvédelmi miniszterrel vághat neki Orbán a következő ciklusnak

Elképzelhető, hogy az újonnan felálló kormányban a honvédelmi minisztérium élén is vezetőt cserél Orbán Viktor, legalábbis erről beszélnek a kormányzathoz közel álló körökben.

Frissítés: 2022.05.06. - 8:37

"A Dunakeszi Járműjavító Kft. valóban kénytelen volt megválni tizenegy munkavállalójától" – tudatta cikkünk megjelenése után közleményében a cég, melynek ügyvezető igazgatója, Wein András arra is felhívta a figyelmet: "nem felel meg a valóságnak azon állítás, amely szerint tömeges elbocsátásokat tervez vagy kíván végrehajtani". További részleteket ebben a cikkünkben olvashat:

Hivatalos: 11 dolgozójától válik meg a Dunakeszi Járműjavító

A "gyártásban lévő projektek" átütemezése miatt 11 munkavállalójátót kellett megválnia a Dunakeszi Járműjavító Kft.-nek - közölte a társaság vezetése azután, hogy a kiderült: több alkalmazottnak felmondtak, az ukrajnai háborúval összefüggő, „az alapanyag-ellátási láncban fellépő nehézségek" miatt. A részben orosz érdekeltségű cég tulajdonosi körében ott van Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt nagykövet, üzletember, a kormányszóvivő férje is, akit lehetséges új honvédelmi minisztereként is emlegetnek.