Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Sorra jöttek a hírek az elmúlt hetekben a különböző energiatakarékossági intézkedésekről, amelyeket a tavaly beindult és az orosz–ukrán háborúval csak még jobban elszálló energiaárak miatt kezdtek bevezetni. A német kormány például az állami intézmények mellett a vállalkozások és a háztartások energiafelhasználását is igyekszik visszafogni, Spanyolországban a nyári hűtési és téli fűtési hőmérsékleteket maximalizálták, Nagy-Britanniában pedig az iskolahét lerövidítése is szóba került.
Múlt héten a magyar kormány is beállt a drasztikus energiamegtakarításra hajtók sorába. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 25 százalékos gázfogyasztás-csökkentést jelentett be a kormányzati szerveknél és jelezte, a kormány 18 Celsius-fokban maximalizálta a téli fűtési hőmérsékletet az intézményekben.
Nehezen fog összejönni a 25 százalékos gázspórolás a hivatalokban
Bár a hőmérséklet alacsonyan tartásával számottevő energiamegtakarítást lehet elérni az épületekben a fűtési szezonban, és van pár trükk, amivel tovább is lehet ezt fokozni, ez nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy negyedével csökkentsék a hivatalok gázfelhasználását. Energiahatékonysági beruházás vagy az épületek bezárása és home office nélkül nehéz lesz teljesíteni a kormány elvárásait.
Az önkormányzatokra ugyan nem tért ki a kormány intézkedése, de többen fontolgatják uszodák, könyvtárak kulturális intézmények bezárását, sőt már döntöttek is róla. Például Eger, de kongatja a vészharangot Székesfehérvár is. Egy egyházi iskola pedig szombati tanítási napokkal igyekszik a még enyhébb időben letudni az oktatás nagyját, hogy télen kevesebb ideig kelljen kifűteni az épületet.
Az energiaválság a versenygazdaság szereplőit is érzékenyen érinti, a logisztikai szolgáltatók az elszámolási rendszer átalakítását javasolták, az Országos Kereskedelmi Szövetség pedig energiatakarékossági ajánlást adott ki az üzletek számára.
Ezeket komolyan is veszik az ágazati szereplők, de van, aki tovább is megy. A hvg.hu energiatakarékossággal kapcsolatos körkérdéseire adott válaszok alapján azonban nagyrészt már korábban elkezdett energetikai beruházásokról van szó, amiket sok esetben felgyorsítanak.
19 fok a plázában
A már zajló, illetve korábban tervezett korszerűsítéseket igyekeznek felpörgetni a kőbánya-kispesti KÖKI Bevásárlóközpontban is, ahol a következő időszakra tervezett energiavásárláskor szembesültek az elszálló energiaárakkal. Duszin Ádám, a KÖKI dedikált retail asset managere „quickwin” intézkedésekről is beszélt a hvg.hu-nak: ezek jelentős beruházás nélkül végrehajtható, gyors eredményre vezető lépések.
Esetükben ilyen quickwin intézkedés lesz, hogy a fűtési idényben 19 Celsius-fokra (éjszaka, a nyitvatartási időn kívül 17 fokra) tervezik levinni a közös területek hőmérsékletét, de fel fogják kérni a bérlőket is, hogy hasonlóan cselekedjenek. “Nekik sem mindegy, mekkora lesz a rezsiszámla, ebben is egymásra vagyunk utalva” – mondta Duszin Ádám, aki szerint egy fok hőmérséklet-csökkentés 3–6 százalékos energiamegtakarítással járhat, és az általuk belőtt érték a jogszabályi előírásnak is megfelel (ami 18-20 fokot ír elő a plázákban jellemző könnyű fizikai munka esetére).
Szabályt sért a kormány, ha 18 fokosra csökkenti a középületek fűtését
Ülőmunka esetén ez már egészségügyi kockázatot jelent.
A KÖKI-ben energiatakarékosság része például a LED-esítés is: idén négyezer folyóméternyi fénycsövet cseréltek le, amivel felezték ezek 1,5 millió kilowattórás éves fogyasztását. Korábban már kicserélték a közös területek, tavaly pedig a parkolóház fényforrásait is. A LED-es fényforrások előnye még az alacsonyabb karbantartási költség, és hogy jóval kevesebb hőt termelnek, ami a nyári időszakban jelent előnyt.
A világítás energiaelhasználását tovább csökkentik azzal, hogy zárás után korábban kapcsolják ki a belső világítást, szakaszosan világítják ki a feltöltőfolyosókat, illetve optimalizálják a külső világítást. Utóbbit a késő éjszakai-kora hajnali órákban teljesen ki is kapcsolják. Duszin Ádám szerint
a külső díszkivilágítás lekapcsolása nagyságrendileg nem jelent majd komoly megtakarítást, viszont üzenetértéke van.
További kisebb mértékű megtakarításra számítanak a mozgólépcsők tempójának lassításával, valamint a gépészet megfelelő karbantartásával, de jelentősebb eredményt várnak az épület tetőfelületeire (a közel fél hektáros tetőkert kivételével) tervezett 1200 kilowattos teljesítményű naperőműtől. Ennek jövő év második felére tervezett üzembe állításával teljes energiafelhasználásuk 6–8 százalékát tudják majd fedezni. Azt azonban még számolják, hogy a kiépítés költségeire milyen hatással van a nagyobb napelemes rendszereket érintő Mavir-szabályozás nyári átírása, amiről itt írtunk korábban:
Szabálymódosítás miatt nem várt akadályok gördültek azok elé, akik napelemes rendszert építenek ki
Nehezített és egyre drágább pálya a napelemes rendszerek kiépítése, akár nagyobb, közepes vagy háztartási méretű rendszerekről beszélünk. A kormány jelentősen növelné a hazai napelemes energiatermelési kapacitást, de jelen pillanatban több nehézséggel szembesül az, aki ilyen rendszert telepítene.
Költséges beruházás lehet, de számolnak azzal is, hogy olyan okoseszközöket alkalmazzanak, amelyek az épületben épp megforduló látogatók számát figyelve, és az általuk leadott hővel, valamint a külső időjárás változásaival is számolva szabályozzák a hőmérsékletet.
A felsorolt energiahatékonysági lépésekkel összesen 15–20 százalékos költségmegtakarítást szeretnének elérni. A bevásárlóközpont emellett a forgalom növelésétől várja, hogy ne csak a költségek, de a bevételek is emelkedjenek, Duszin Ádám szerint ennek érdekében komolyabb kampányra készülnek az ősszel.
A KÖKI nincs egyedül ezekkel a lépésekkel, a Gránit Pólus Csoport például
minden korábbinál drasztikusabb energiafogyasztás-csökkentési projektet indít október 1-től
a hozzá tartozó létesítményekben, így többek között a Westend bevásárlóközpotban (és irodaházaiban), a Papp László Budapest Sportarénában, a MÜPÁ-ban, valamint Crowne Plaza Budapest szállodában.
Legalább 15 százalékkal csökkentenék így az energiafelhasználást, amit első körben az irodákban fognak vissza, “a komfortérzet csökkentése mellett”, de több középtávú hatékonyságnövelő és környezetvédelmi fejlesztést is előbbre hoznak.
A mindenki által észrevehető lépések között lesz például a Westend bevásárlóközpont
- bel- és kültéri világításának csökkentése,
- “a klimatizálás még pontosabb vezérlése”, de
- optimalizálják az elektromosautó-töltők teljesítményét és
- visszafogják a nyitvatartási időn kívüli energiafogyasztást, de látványos lesz például, hogy
- a Művészetek Palotájának díszkivilágítása is rövidebb ideig működik majd, illetve itt még
- felülvizsgálják a belső világítást és a légtechnikai berendezések használatát is.
A Westend bevásárlóközpont
Stiller Ákos
LED, napelem, hőszivattyú – felgyorsítják a korszerűsítést
Az élelmiszerláncoknál a leggyakoribb intézkedés a fényforrások LED-esre cserélése. A Tescónál például az áruházak eladóterében már túl vannak rajta, a raktárak, irodák, hűtőkamrák esetében még zajlik a csere. A kereskedőlánc sajtóosztálya szerint ezzel a két lépéssel egyenként évi több mint egymillió kilowattóra villamosenergiát tudnak megtakarítani céges szinten. A Lidlnél már a hűtők világítását is cserélik, és hasonló zajlik a Coop és a Spar üzleteiben is. Az Auchan jelezte, hogy felgyorsítja már korábban elindult cserét a raktárakban, a cukrászatokban, a pékségekben és az irodahelyiségekben is.
Többen esküsznek az intelligens épületfelügyeleti rendszerekre – a Spar és a Lidl is említi –, amivel a szellőzés és a világítás vezérlése válik jóval hatékonyabbá. Egy ilyen rendszer például figyeli az elhasznált levegő mennyiségét, és ennek megfelelően indítja be a szellőzést. Utóbbi pedig jellemzően már hőcserélős, vagyis az elhasznált levegő hőjével fűtik fel (vagy hűtik le) a beltérbe juttatott friss külső levegőt.
Ebben a körben is sokan kezdtek napelemes fejlesztésekbe. A Lidl folyamatosan telepíti az ilyen rendszereket a boltjaira, a Coop pedig pontos számot is elárult: itt már 225 boltnál működik kisebb, 50 kW teljesítmény alatti erőmű, és az év végéig 500-ra nő ezek száma A nagyobb logisztikai bázisoknál 50-500 kW közötti teljesítményű rendsereket telepítenek. A Spar is bővíti a jelenleg két helyszínen működő rendszereit. Hogy ez pontosan mennyi megtakarítást jelent, azt Szegeden a Csillag téri áruházuk esetében jelezték korábban: tavaly az itt felhasznált energia 13 százalékát tudták fedezni. Az Auchan is számol a napelemekkel, az áruházláncnál még dolgoznak azon, hogy ilyen rendszereket telepítsenek az áruházak tetejére.
Korszerűsítik a fűtés-hűtési rendszereket is: a Spar külön jelezte, hogy földhőszivattyúkat alkalmaz azoknál az áruházainál, ahol lehetősége volt ilyet kiépíteni, az Auchan pedig 30 százalékos energiamegtakarításra számít az új típusú, pontosabban nem részletezett korszerű hűtő-fűtő berendezések alkalmazásától.
Nagy kérdés, hogy mindezzel hogyan sikerül ellensúlyozni az energiaköltségek jobb esetben 4–5-szörös, rosszabb esetben 10–15-szörös növekedését, ami várhatóan megrengeti a hazai vendéglátóipart is, már amennyiben sikerül átvészelni a hullámzó árakkal súlyosbított energiabeszerzési káoszt:
Teljes a káosz az energiabeszerzéseknél, a kereskedők sokszor árajánlatot sem mernek adni a cégeknek
Nemcsak kirívóan magasak az áram- és gázárak, de nagyon hullámzók is, a beszerzők így pár óra leforgása alatt óriási összegeket kaszálhatnak, de ugyanúgy óriásit bukhatnak is. A legtöbben ezt nem merik megkockáztatni, most inkább nem adnak árat, így sok kis- és középvállalkozás jelenleg képtelen energiát venni a következő évre.
