Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Ugyan az állami cégek reklámjai hivatalosan nem számítanak a választási kampány részének, mégis mintha történt volna valami április első napjaiban, ami miatt drasztikusan visszaesett az állami reklámköltés. Az e heti HVG-ből kiderül:
Január és március között az állam listaáron számolva 47,5 milliárd forintért reklámozott, majdnem kétszer annyiért, mint 2021 azonos időszakában, majd az április és június közötti időszakra ez az összeg hirtelen 13,9 milliárd forintra zuhant vissza.
A Miniszterelnökség például az elmúlt években a reklámpiac egyik legfontosabb szereplőjévé vált, ehhez képest idén április-júniusban csak 2,4 milliárd forintért reklámozta azt, hogy „Magyarország nem hagyja magát”, alig hetedannyi pénzért, mint amit tavaly olyankor költöttek hirdetésekre. A Szerencsejáték Zrt. a tavalyi kétharmadára fogta vissza a hirdetéseit, a Magyar Turisztikai ügynökség kevesebb mint negyedére.
A valós összeg ennél minden bizonnyal alacsonyabb kicsit, mert a hirdetők le tudnak alkudni a listaárból. Az is látszik a médiacégek önbevallásait összesítő Kantar Media adatain, hogy az összeg 81 százaléka a kormányközeli médiumokhoz került, amelyeknek így az állami reklámpénz jelenti az elsődleges bevételi forrását.
Persze titkolózni így is lehet. A KESMA hirdetéseit kezelő cég például mostantól piaciként tünteti fel az internetes állami reklámbevételt, ezzel úgy tehet, mint ha szépen csökkenne a közpénzfüggősége.
Részletek az e heti HVG-ben és a hvg360-on.
HVG
