Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Csehországból külföldre távozik az energiaiparban használt nyersanyagokkal kereskedő EP Commodities (EPC), mert el akarja kerülni a rendkívüli adó fizetését, amelyről pénteken döntött a prágai képviselőház - jelentette be Daniel Castvaj, az Energetikai és Ipari Holding (EPH) szóvivője. Az EP Commodities része a cseh multimilliárdos Daniel Kretínsky tulajdonában lévő EPH-nak. A Forbes magazin októberi kiadása szerint Daniel Kretínsky a negyedik leggazdagabb cseh vállalkozó, vagyonát 118,6 milliárd koronára (1956,9 milliárd forint) becsülik.
Daniel Castvaj szerint az EPC az elmúlt években erős európai üzleti központot épített ki Prágában, bár a Csehországban megtermelt villamos energia csak egy százalékát teszi ki az EPC üzleti forgalmának. "Bevételeink tehát lényegében külföldről származnak, ilyen magas megadóztatásuk a rendkívüli cseh kormánydöntés alapján teljesen értelmetlen. Tájékoztattuk erről a kormányt is, de az álláspontunkat nem vette figyelembe" - indokolta a cég külföldre távozását Daniel Castvaj szóvivő.
Az EPC nem ellenzi a Csehországban keletkezett nagyobb bevételek magasabb megadóztatását, de elutasítja a külföldön generált nyereség utáni rendkívüli adót. Az EPC új székhelyéről egyelőre nem született döntés.
A cseh parlament alsóháza pénteken hagyta jóvá, hogy az energetikai, vegyipari és bányaipari cégek, valamint a bankok Csehországban a jövő évtől kezdve három éven át rendkívüli adót fizessenek a váratlanul magas bevételeikből.
A csehek az extraprofitadót valóban az extra nyereségre vetik ki, méghozzá a 2018-2021 közötti évek átlagos nyereségének 120 százalékát meghaladó profit 60 százalékát kell megfizetniük a cégeknek.
A rendkívüli adók - amelyek kivetését még a felsőháznak is jóvá kell hagynia - teljes egészében az államkassza bevételét fogják képezni, a települések önkormányzatainak kérését, hogy a bevételekből ők is részesüljenek, a képviselőház nem hagyta jóvá.
A cseh kormány ezeket a bevételeket a megnövekedett energiaárakkal kapcsolatos állami kiadások fedezésére kívánja felhasználni. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter a parlamentben azt mondta, hogy a rendkívüli adó a jövő évben mintegy 85 milliárd koronát hozhat az államkasszának, ez a GDP 1,2 százaléka. A kormány az energiatámogatásokra 100 milliárd koronás kiadásokkal számol. A hiányzó milliárdokat a kormány az energiatermelők megadóztatásából kívánja előteremteni.
Az adó legnagyobb mértékben a CEZ cégcsoportot érinti majd, az energetikai cégen kívül a lengyel Orlen tulajdonában levő Unipetrolt, utóbbi már jelezte, hogy kénytelen lesz visszafogni miatta beruházásait. A különadó hatálya alá esik a hat cseh nagybank is, a KBC tulajdonában levő CSOB, a Ceska Sporitelna, amely az Erste csoport helyi vállalata, a Komercni Banka, az Unicredit és a Raiffeisen helyi leánya és a Moneta.
