EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az aktuális gazdasági helyzetet értékelte, és megemlítette a kormány előtt álló legnagyobb kihívásokat is Orbán Viktor miniszterelnök a KAVOSZ gálaeseményén, ahol a Széchenyi Kártya Program 20. évét ünnepelték. Az eseményről, amelyet a Budai Várban, az újjáépített Lovarda épületében tartottak, a Portfolio adott tudósítást. Ebből kiderül, hogy Orbán úgy értékelte,
- jövőre ki lehet maradni a recesszióból,
- fontos célnak nevezte, hogy jövő decemberre egy számjegyű legyen az infláció,
- "a rendkívüli helyzetekben, válsághelyzetekben a láthatatlan kéz nem megfelelően működik, ez a kéz osztja a pofonokat, a vállalkozásoknak is",
- ezért szükség van az állami beavatkozásra, ahogy
- szükség van az állam, a kormány és a piac együttműködésére is.
Elismerte emellett, hogy
- újratervezik a 2023-as költségvetést, a rendeleti kormányzás keretében;
- az energia, az infláció és a kamatok a magyarokat is sújtani fogják.
Beszélt az energiaimport növekvő költségeiről is, ami szerinte a 2021-es 7 milliárd euróról idén 17 milliárdra, jövőre pedig 17-20 milliárd euróra nőhet,
Vagyis elő kell venni valahonnan 10 milliárd eurót, ami 4000 milliárd forintot jelent.
Szerinte ezt önhibáján kívül veszíti el a gazdaság az energiaár emelkedése miatt. Úgy vélte, hogy ennek a hatalmas pénzügyi tehernek egy részét a magyar gazdaságnak kell elvinnie, egy részét pedig az államnak, amely minden pluszforrást a Rezsivédelmi Alapnak szánna. Elismerte azt is, hogy az elszálló energiaköltségek miatt a vállalkozások nem számíthatnak járulékcsökkentésre, hogy könnyebben emeljék dolgozóik bérét. Azt mondta
Nem tudjuk csökkenteni a tb-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést.
