Egy magyar cégcsoportra hivatkozva függesztették föl a spanyol Talgo járműgyártó részvényeinek tőzsdei kereskedését. A spanyol értékpapír-felügyelet (La Comisión Nacional del Mercado de Valores) nem nevezte meg a céget, de a spanyol sajtó a Magyar Vagon Zrt.-ről beszél. Pontosabban a mostani ajánlatot eszerint a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavító Kft. tette a Talgo 100 százalékára – írja a Magyar Vasút szakportál.

A mostani felfüggesztés már a végleges és teljes átvétel szándékát jelenti. Novemberben 5 euró volt a részvényenként kínált ár, februárra ez 4,8 euróra ment le, de némileg ez is a pillanatnyi kereskedési árfolyam fölött van.

A Madrid melletti Las Rozas-i vasútijármű-gyártó sorsát azonban nem feltétlenül a magyar felvásárlási ajánlat döntheti el. Spanyolországban is hoztak ugyanis különleges törvényeket Oroszország ukrajnai inváziója után, az egyik ilyen korlátozza a Talgo esetében most szóban forgó tőzsdei felvásárlásokat. Ennek értelmében bármi is zajlik a vevőként föllépő külföldi cég és a részvényesek között, a társaság átvételét a kormány megakadályozhatja – emlékeztet a Magyar Vasút.

Az El Confidencial úgy tudja, hogy

a magyarok az időközben eltelt csaknem három hónap alatt nem tétlenkedtek, hanem professzionális PR-cég bevonásával próbálták meggyőzni Pedro Sánchez miniszterelnök környezetét.

A baloldali kormány eddig nem ellenezte nyilvánosan az ügyletet, de ettől még mondhat igent is és nemet is a felvásárlásra.

A Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon 2023 őszén szerezte meg a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavító többségi tulajdonrészét is a Dunakeszi Járműjavító után. A cég az oroszok kiszállása után egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést. Az egyiptomi megrendelés eredetileg orosz–magyar kooperáció volt, tipikus NER-konstrukcióban. A finanszírozást az orosz és a magyar állami eximbankok biztosították Kairónak, a gyártásban a Transmashholding (TMH) tveri gyára és a DJJ vett részt. Utóbbit még előbb megvásárolta a TMH magyarországi leányvállalata, amelyben részesedést kapott a Magyar Vagon –

a cég alapító-tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter.

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moszkva kiszállt az üzletből, a DJJ-t tulajdonló TMH-céget átkeresztelték Ganz MaVagra, és egyedüli tulajdonosa a Magyar Vagon lett. A másik, az egyiptomi megrendelést könyvelő TMH-leányba pedig

a Magyar Vagon mellé belépett, feles tulajdonrésszel, a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András

frissen gründolt Cato Investments Zrt.-je. Miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky kiszállt a Magyar Vagonból. Legalábbis látszatra: a cég új tulajdonosa a Solva II. magántőkealap. A NER elitje előszeretettel tartja vagyonát átláthatatlan magántőkealapokban,

erről sem tudni, kinek a vagyona van benne, az alapot mindenesetre Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője kezeli.

Az oroszok nemcsak a gyártásból szálltak ki, hanem a finanszírozásból is, az orosz eximbank helyét átvette a magyar. Végső soron a magyar állam szépen összerakta a hazai vasútijármű-gyártás jelenét és jövőjét magába olvasztó Magyar Vagont a tulajdonosának – akárki legyen is az –, miután eladta neki a két járműjavítót, és a jelek szerint egyelőre az egész projektet nagyrészt az Eximbank finanszírozza.