Úgy tűnik, a cégháló átalakítása csapódott le profitként a Magyar Vagon központi cégében, ahol így már 6 milliárd fölé nőtt az eredménytartalék. A vállalat végső tulajdonosaként Hernádi Zsolt Mol-vezér sejlik fel.
A MÁV kénytelen lesz nem IC szintű kocsikat is használni az IC szerelvényekben, miután csődbe ment az állami hátszéllel összerakott Magyar Vagon, és a járműjavítókat vissza kellett vásárolni. A MÁV kocsibérlést is tervez.
A kormány megint több tízmilliárd forintot csoportosított át a kölségvetésben, és kiemelt beruházásnak minősítette egy acélgyár építését.
A cechet az adófizetők állhatják.
Mintegy 50 milliárd forint tartozás gyűlt össze, miközben még 300 vagont le kell gyártani.
A kormány által állami vagyonelemekkel felizmosított NER-es Magyar Vagonnak az orosz Transzmasholdinggal közösen kellett volna teljesítenie egy nagy, a kormány és az oroszok által tető alá hozott egyiptomi megrendelést. Az oroszok kiszálltak, a Magyar Vagon pedig néhány év alatt összeomlott, magával rántva a MÁV számára is kritikus Dunakeszi Járműjavítót. Az üzemet a kaland után 20 milliárd forintért veszi vissza a MÁV.
Egészen furcsa fordulat állt be Orbán Viktor és Hszi Csin-ping közös projektlistájának ügyében: bár kilátásba helyezték, hogy a kínaiak létrehoznak egy vasútijármű-gyárat Magyarországon, arra senki sem gondolt, hogy ennek a gyárnak a másik tulajdonosa nem magyar, hanem román lesz. A mutyi persze még mindig egy lehetőség, ami nyitva áll Lázár Jánosék számára.
A MÁV-on keresztül többségi tulajdonosként szállnak be a cégbe, amelyben korábban a honvédelmi miniszter is érdekelt volt.
A MÁV összes megmaradt szerelőműhelyét és kocsimosóját megkaphatja az épp összeomlás szélén álló Magyar Vagon-csoport. A Magyar Vagont Szalay-Bobrovniczky Kristóf gründolta orosz kooperációban, a magyar állam alátett egy egymilliárd eurós egyiptomi megrendelést, a dunakeszi és a szolnoki járműjavítókat, és a spanyol Talgo felvásárlásába is besegített volna.
A cégből 2022 óta tízmilliárd forint osztalékot vettek fel a magántőkealapok mögé rejtőző tulajdonosok.
A kabinet szerint kiemelt nemzetgazdasági érdek fűződik a dunakeszi járműgyártás fenntartásához.
A kormányfővel jó kapcsolatot ápoló Jászai Gellért óriáscége, valamint a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető járműgyártó is zsíros falatokhoz jutott.
A kormány által a MÁV kapacitásainak privatizálására összerakott Magyar Vagon alvállalkozóként vehet részt a spanyol vonatgyártó egyik nagy megrendelésének teljesítésében.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A homályos hátterű „magán” cégcsoportban nyereséget és osztalékot a MÁV-tól privatizált, a MÁV-nak visszadolgozó Szolnoki Járműjavító termelt. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
A 4iG, a Corvinus Zrt. és a Magyar Vagon is százmilliárdokat kapott akvizíciókra, például a Vodafone vagy a Talgo felvásárlására.
Egy baszk acélgyártó által vezetett banki konzorcium szerzett közel 30 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártóban, amelyet a magyar állam, illetve a Fidesz-közeli Magyar Vagon kívánt felvásárolni. A felvásárlást a spanyol kormány nemzetbiztonsági kockázatok miatt nem engedélyezte.
A kormánypárti erőfeszítéssel összerakott Magyar Vagon-csoporthoz tartozó MaVag Europe csúcsvezetője, aki egyben a Mol csúcsvezetője is, nem kívánta felfedni, hogy ő a tulajdonos Molt képviseli. Mindenesetre kikérte magának, hogy a spanyolokat zavarja az átláthatatlanság és a nyilvánvaló orosz kapcsolat.
Speciális technológiával rendelkezik a Talgo vonatgyártó, olyannal, ami nagyban megkönnyíti az eltérő nyomtávú európai és ukrán vasút közötti átjárást. Ennek komoly jelentősége van az ukrajnai újjáépítésben is. A spanyolok állítólag nem szerették volna, hogy az oroszbarát Orbán-kormány rátegye a kezét a technológiára.
A spanyol kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – egy olyan jogszabály alapján, amilyen Magyarországon is létezik – nem engedi be a Magyar Vagont a Talgo vonatgyártóba. Az aggályok megalapozottak, a vállalatcsoport Fidesz-függése nyilvánvaló, orosz kapcsolata lehetséges, tulajdonosi hátterét magántőkealap homálya fedi.
A spanyol kabinet nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva elutasította a magyar Ganz-Mávag konzorcium felvásárlási ajánlatát, így kútba esett a magyar kormány által dédelgetett terv.
