Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
28,6 milliárd forint profittal zárta az Erste az idei első negyedévet – mondta el Jelasity Radován, a bank elnök-vezérigazgatója. Ez jókora javulás ahhoz képest, hogy 2023 első negyedévében 6,3 milliárdos lett az adózás utáni eredmény, 2022-t pedig veszteséggel indította a cég.
A működési bevétel a tavaly ilyenkori 70 helyett már 92 milliárd forint lett, ez a 31,6 százalékos növekedés jóval infláció feletti. A működési kiadások eközben 25,7-ről csak 16 százalékkal, 29,8 milliárdra nőttek.
Az „egyéb eredmény” című sor 37,5 milliárdos mínuszról 28,4 milliárdos mínuszra változott. Ez a nem túl izgalmas név itt azért különösen fontos, mert nagyon nagy részben a különadót takarja. Azaz már nem annyi pénzt visz el ez az adó, mint tavaly ilyenkor, de a profit gyakorlatilag kétszer ekkora lehetett volna, ha nem kell ezt befizetni.
Lakossági hitelből idén eddig 59 százalékkal többet vettek fel az Ersténél, mint 2023 első hónapjaiban, az új lakáshiteleknél ezen belül két és félszeres volt a növekedés. A babaváró hitelnél 39 százalékos növekedést mértek, ami annak tudható be, hogy 2023 utolsó heteiben, a szabályok változása előtti utolsó pillanatokban nagyon sok igénylést adtak be, ezeknek a kihelyezése átcsúszott 2024 elejére. A személyi kölcsönöknél pedig tavaly tavasz óta tart egy jókora növekedés, most épp 63 százalékkal többet vettek ezekből fel, mint egy éve.
A cégeknél felemás helyzetet lát az Erste: olyan szempontból nem okozott bajt a válság, hogy tömegesen nem dőlnek be a vállalatok, a meglévő hiteleiket rendesen tudják törleszteni, viszont a beruházásaikat sorra halasztják el. A kis- és középvállalkozások 46, a nagy cégek és az önkormányzatok pedig 78 százalékkal kevesebb új hitelt vettek fel, mint egy évvel ezelőtt.
