Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A Mol hulladékos leánycége, a Mohu március végén kompenzációs igényt nyújtott be az állam felé a 35 éves hulladékkoncesszió keretében – írja a Szabad Európa. A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) fordult közérdekű adatigényléssel az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy közölje, jelentettek-e be kompenzáció iránti igényt a koncessziós szerződésre hivatkozva, illetve amennyiben igen, akkor milyen összegben.
„Az Energiaügyi Minisztérium a közérdekű adatok kiadását megtagadta arra hivatkozással, hogy döntés-előkészítő anyagnak minősülnek” – mondta a Szabad Európának Tóth Ákos, az egyesület jogásza.
Az MFSZE ezt követően a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda segítségével pert indított az Energiaügyi Minisztériummal szemben a közérdekű adatok kiadása iránt. Tóth Ákos szerint a per során a szaktárca elismerte, hogy a koncessziós szerződés alapján jelentettek be kompenzáció iránti igényt.
Jelenleg folyamatban vannak a felek között a tárgyalások, leghamarabb szeptemberre derülhet ki, hogy fizet-e kompenzációt a magyar állam, és amennyiben igen, akkor mennyit
– tette hozzá.
A Mohu a koncessziós szerződés alapján valamiféle, a működését befolyásoló jogszabályváltozás kapcsán kérhet kompenzációt. „Számomra nem felismerhető az a jogszabály, amely a koncesszort, vagyis a Mol hulladékos leánycégét hátrányosan érintette volna” – mondta Szlávik Mónika, az MFSZE elnöke. Szerinte ha az állam fizet, felmerül a tiltott állami támogatás lehetősége. Egy koncessziós rendszerben – főleg olyanban, amelyet 35 évre kötnek – a koncesszornak a kockázatokat is viselnie kell. Az MFSZE már bejelentést tett az Európai Bizottság felé tiltott állami támogatás gyanújával összefüggésben. A most az Energiaügyi Minisztériummal szemben indított perben megszerzett adatokról is tájékoztatni fogja a bizottságot.
A kompenzációs igény különösen meglepő annak tükrében, hogy a Mohu Mol Zrt. a tavalyi évet 5,6 milliárd forintos adózott nyereséggel zárta – pedig csak év közepén indult el a koncessziós rendszer.
Ráadásul úgy, hogy egy korábbi számítás szerint az állam az első 17 évre veszteséget prognosztizált a Mohunak. A kormány a hulladékkoncesszió 35 éves időtartamát is azzal indokolta, hogy ennyi idő szükséges a megtérüléshez.
Egy, a Szabad Európa birtokába jutott dokumentum szerint az Energiaügyi Minisztérium talált egy 12,2 milliárd forintos összeget is a Mol koncessziós cégének beszámolójában. Ez a Mohu haszonanyag-értékesítésének árbevétele, amely a tárca szerint láthatólag nem jelenik meg az eredménykimutatásban.
A minisztérium nem is fogadta el a beszámolót, mert hiányos és önellentmondó volt. Mivel a minisztérium nem javasolta elfogadásra a beszámolót abban a formában, ahogy a Mohu leadta, teljesítési igazolást sem állított ki a hulladékkoncessziós szerződés értelmében a 2023-as évre.
A beszámolóból kiderült, hogy a Mohu közszolgáltatás során 1,63 millió tonna hulladékot gyűjtött be, intézményi résztevékenységből pedig 320 ezer tonnát. Azt azonban nem tartalmazza a dokumentum, hogy mennyi hulladékot adtak le a hulladékudvarokon, átvételi helyeken, gyűjtőhelyeken, hulladékgyűjtő pontokon és átrakóállomásokon. Üres maradt az előkezelőnek, hasznosítónak, ártalmatlanítónak, külföldi kezelőnek átadott hulladékmennyiséget jelezni hivatott rubrika is.
A hiányos nyilvántartással kapcsolatban az EM a Mohunak címezve azt írta: ezeknek a szakmai értékelése gyakorlatilag nem lehetséges. „A koncessziós társaságnak ezen feladat elvégzése nem lehetőség, hanem törvény által előírt kötelezettség.”
Azt is furcsállta a szaktárca, hogy a Mohu az adatok hiányában hogyan számol el az alvállalkozóival, és hogyan tervez a szükséges létesítményfejlesztésekkel, ha nincsenek pontos nyilvántartások.
