„Teljesen értelmetlenül felborították a jól kialakult hulladékpiacot”
– ilyen és ehhez hasonló megállapítások érkeztek azoktól a hulladékgazdálkodási szakemberektől, akik kitöltötték a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) környezetvédelmi tagozatának áprilisi kérdőívét. Az eredmények tovább árnyalják a már ismert tényeket, amelyek szerint az eddig jól működő intézményi szemétszállítási rendszer rosszabb állapotban van, amióta a Mol leányvállalata, a Mohu Zrt. koncesszorként átvette az államtól a hulladékgazdálkodás irányítását.
A lakossági szegmensben nem volt változás, továbbra is zömmel az önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltatók felelnek a szemét elszállításáért, csak most már a Mohu alvállalkozóiként. Komoly visszaesés volt viszont az intézményi hulladék elszállításában. Ez eddig piaci alapon történt: az országban több ezer olyan vállalkozás volt, amely felvásárolta a cégeknél keletkezett hulladékot hasznosításra. E rendszer sikerességét jelzi, hogy több hulladéktípus esetén sikerült teljesíteni vagy megközelíteni a 2025-től érvénybe lépő uniós célértékeket.
Mindezt úgy, hogy a koncesszió kezdetéig az állam a cégek által befizetett évi 80 milliárd forintnyi környezetvédelmi termékdíjból mindössze 12–15 milliárdot fordított a rendszer működtetésére. A Mohu ugyan a koncessziós szakmai ajánlatában a rendszer széttöredezettségére hivatkozva képzelte el a központosítást, ám ez a gyakorlatban minden hulladéktípusnál a begyűjtési mennyiség érdemi csökkenésével járt. A vállalat azzal védekezik, hogy „a begyűjtési volumenek a koncesszió indulása óta hónapról hónapra jellemzően növekednek”.
