Éves szinten 30-35 milliárd forintos a Budapest Airport osztalékfizető képessége, ezzel számol legalábbis a kormány. Minderről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszélt egy Facebook-videóban. Ha csak ezzel az osztalékkal számolunk, akkor leghamarabb 40 év alatt jön vissza a reptérvásárlásba öntött 1400 milliárd forint.
Dömötör Csaba szerint viszont a reptérnek jelentős stratégiai jelentősége is van, hiszen forgalma már közeledik a Covid-járvány előtti rekordszintekhez, és nyereséget termel még úgy is, hogy a kifutópályák még nem érték el kapacitásuk maximumát.
Vagyis van még hová bővülnie a forgalomnak, amit újabb terminál építésével kívánnak a jövőben tovább növelni, bár ez még odébb lehet:
Egyelőre minden marad úgy Ferihegyen, ahogy volt, a nagyobb beruházásokon üzemeltető még gondolkodik, ahogy az állam is a gyorsforgalmi úton és a vasúti kapcsolaton. Az, hogy az állam immár tulajdonosa az üzemeltető cégnek, a vételáron túl folyamatos költséget is jelent, cserébe annak örülhet a kormány, hogy az új menedzsment nem csapja rá a kagylót Nagy Mártonékra, ha odatelefonálnak.
Az államtitkár felhánytorgatta a reptér 2005-ös privatizációját, pedig szerinte már akkor 10 milliárdos nyereséget termelt a létesítmény, és az akkori lépést emlegetve kihasználta az alkalmat egy kis bajnaizásra is.
Kiderült, kik kerülhetnek az újonnan megvásárolt Budapest Airport Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai közé. Parragh László és Guller Zoltán is bekerül az igazgatóságba, rájuk bízták a magyar adófizetők egyik legnagyobb befektetését.