Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Már évek óta több egészségtelen élelmiszert fogyasztanak a magyarok, mint 2011-ben, amikor a kormány bevezette a népegészségügyi termékadót, közismertebb nevén a chipsadót – erre jutott a Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai a Health Policy szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.
Amikor 2011-ben bevezették ezt az adónemet, a cél az állam bevételeinek növelése mellett az volt, hogy kevesebb egészségre káros termék fogyjon. A kutatás szerint először valóban csökkent az ilyen termékek fogyasztása, azonban hosszú távon nem változtak a táplálkozási szokások, amikor pedig az elkölthető jövedelem nőni kezdett, egyre több egészségtelen ételt és italt kezdtek el venni az emberek. 2019-ben már elérte az egészségtelen élelmiszerek forgalma a 2011-es szintet, több kategóriában már az EU-átlagot is meghaladta.
És túl egyszerű lenne a helyzet, ha csak ennyi történt volna – de nem, az adó társadalmi károkat is okozott. Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, a jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak – magyarázta Berezvai Zombor.
A kutatók a csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztási adatait nézték át a GfK háztartáspanel reprezentatív fogyasztási adatai alapján. Ezek az összes érintett termék forgalmának nagyjából 90 százalékát teszik ki.
A tanulmány szerzőinek véleménye szerint a hosszú távú kedvező hatás elérése érdekében komplex intézkedésekre van szükség, például elérhetőbbé és megfizethetőbbé kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, illetve növelni kell a fogyasztói tudatosságot oktatási programokon keresztül.
