2025 január elsejétől, egyszeri, egy évre szóló intézkedés keretében adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, ha valaki az összeget lakáscélra – vásárlásra, felújításra vagy hiteltörlesztésre fordítja

– jelentette be Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) éves Pénztárkonferenciáján hétfőn.

Kovács szerint pár hete már mindenki számára ismert, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel az élen a kormány a nyugdíjcélú megtakarítások a lakhatás irányába történő mobilizálását tervezi. Az elmúlt hetekben több egyeztetést is tartottak erről, több tervezet is született, és az aktuális törvénymódosító tervét a kormány péntek délután már elküldte a Magyar Nemzeti Banknak és az ÖPOSZ-nak is.

A konferencián az intézkedés időtartama mellett Kovács azt is bejelentette, hogy az adókedvezmény mentes lesz a felső korláttól. Arról beszélt, konzervatív becslés alapján, átlagosan 60 millió forintos lakásokkal és 15 százalék körüli önrésszel számolva ez az akció 30 ezer körüli lakástranzakciót jelent majd jövőre, míg tavaly az országban összesen 18 647 új lakás épült.

Kovács szerint a cél a megfelelő működés, nem a lehetetlen helyzetek teremtése: van részükről fogadókészség az ÖPOSZ egyes javaslataira, például a maximált tranzakciószám és kifizetési határidő megállapítása. Az intézkedést Kovács szerint egyszerinek szánják, a sikerét/kudarcát a továbblépéshez értékelni kell.

Korábbi cikkünk a témában:

A Bankmonitor a bejelentéssel kapcsolatban a következőket írja:

• a bejelentés értelmében az önkéntes nyugdíjpénztárból történő pénzkivonásra 2025-ben, azaz mindössze egy évig lesz lehetőség a korábbi adójóváírások büntetéssel emelt összegének visszafizetése nélkül,
• a magánnyugdíjpénztári megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák egyenlege nem lesz hozzáférhető (negatív adóvonatkozások nélkül) lakáscélú felhasználásra,
• a lakáscélú felhasználás lehet vásárlás, felújítás, vagy korábbi lakáshitel törlesztése (a felhasználás konkrét módja és a lakáscél igazolás kritériumai a mai bejelentésben nem hangzottak el).

A kormány arra számít, hogy 300 milliárd forint (azaz a 2100 forintnyi nyugdíjpénztári vagyon 14 százaléka) mozdulhat meg az intézkedés hatására.