Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Beszállítói szervezetek szerint mostanra kritikussá vált a kórházak tartozásállományának problémája – írja a portfolio.hu az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség közös sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján.
A cikk szerint Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója arról beszélt, hogy a probléma megoldása már nemcsak az egészségügyért felelős minisztérium, hanem a kormány kezében van. A szakember úgy látja, hogy bár a kormányzati dokumentumokban az egészségipar stratégiai iparágként szerepel, a valóságban nem ezt tapasztalják, az állam fojtogató légkört teremt. A szorítás csak annyira enyhül, hogy levegő áramoljon a tüdőbe, de közben bénító a környezet – érzékeltette a helyzetet, majd kiemelte: az állam összes költségvetési szervének nem fizetése 95 százalékban az egészségügyi beszállítókat érinti.
Hasonlóan borús képet festett Tóth Zsolt, a magyar egészségügyi műszerek, termékek fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozó gazdasági társaságokat és intézményeket tömörítő MediKlaszter főtitkára. Szerinte a kórházi adóssághelyzetet tekintve az utolsó utáni pillanatban vagyunk, s ha nem következik be változás, ez a betegellátás minőségét befolyásolhatja.
Tóth a versenyképesség alapfeltételének a kiszámíthatóságot és az üzleti bizalmat nevezte, szerinte ez utóbbi helyreállítása lenne a legfontosabb. Ehhez pedig kiszámíthatóságra és a helyzet, tartozások rendezésére lenne szükség.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról beszélt, hogy teljes adósságrendezés soha nem volt az egészségügyben, s az elmúlt két évben már az sem volt jellemző, hogy a kormány minimálisra csökkentette volna a kórházak lejárt tartozásállományát. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban megvalósult ugyan a harmadik adósságrendezés, de míg ennek összege az első két alkalommal 100 milliárd forint fölött volt, a legutóbbi már csak 39,5 milliárdot tett ki. Ez a jelenleg fennálló 120 milliárdos lejárt tartozásállománynak alig a harmada.
Arról is beszélt a főtitkár, hogy jövőre a kormány 150 milliárd forintos pluszt tervezett be a kórházak finanszírozásába, ám igény ennek a duplájára lenne. Szerinte ez az adósságkezelés 60 százalékára lehet elegendő – ám ez a kalkuláció még 390 forintos euróárfolyamnál készült, így a helyzet a valóságban ennél is rosszabb lehet jövőre.
Az ETOSZ igazgatója szerint pedig még az is kérdés, hogy a 150 milliárdos többletforrásból ténylegesen mennyi pénz fog megérkezni a beszállító cégekhez.
