Tovább növeli budapesti kapacitásait a Wizz Air, idén 1, a jövő év első felében pedig további 5 új járatot indítanak Ferihegyről – jelentette be Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója a cég keddi sajtótájékoztatóján.
- Az első új járat Tallinnt veszi célba, az észt fővárosba heti háromszor repülnek majd a lila-rózsaszín Airbusok, először december 11-én,
- a dániai Billundba 2026. március 29-től repülhetünk, heti négy alkalommal,
- Szkopjéba március 30-tól repül a Wizz Air hetente kétszer.
- Szintén március 30-án indul a légitársaság új járata a norvégiai Bergenbe, ez heti három gépet jelent,
- Olaszországba pedig két új járatot is bejelentetett a Wizz Air: Lamezie Termébe április 30-tól repülhetünk, hetente háromszor,
- míg Riminibe nyár elején, június 8-án repülnek indulnak az első gépek, amelyet ezt követően minden héten 3 további követ.
Emellett pedig a Wizz Air számos, jelenlegi járatát is sűrűbben indítja útnak a jövő évtől – tette hozzá.
Váradi József azt is elmondta, hogy a Wizz Air már most is Magyarország vezető légitársasága. Piaci részesedésük messze a legnagyobb, 38 százalékos, jelenleg 74 útvonalon indítanak gépeket összesen 34 országba, ami idén 8 milliós üléskapacitást jelent, de ez jövőre a 9 milliót is meghaladhatja.
A cél pedig az, hogy több mint 100 útvonalon utazhassunk Magyarországról
– árulta el a vezérigazgató. Arról is beszélt, hogy Magyarországon minden pontossági mutatójuk javult 2025-ben, a járatok mintegy háromnegyede a meghirdetett induláshoz képest 15 percen belül felszáll, de csökkent a 3 óránál hosszabb késések aránya is.
A budapesti a Wizz Air egyik legfontosabb bázisa, jelenleg 17 gép állomásozik is. Májustól ez a szám 18-ra nő – közölte Váradi József. A vezérigazgató szerint a fapados Budapestet mindig prioritásként kezelte, folyamatosan növelte itteni kapacitásait, még akkor is, amikor a hajtóműproblémák hátráltatták a Wizz Airt a bővítésben. Azzal kapcsolatban, hogy tervben van-e a debreceni bázis újranyitása, elmondta, hogy tárgyalásokban vannak a kelet-magyarországi repülőtérrel.
„Effektíve mi vagyunk Magyarország légitársasága”
– jelentette ki Váradi, aki szerint a nemzeti légitársaság definícióján lehet ugyan vitatkozni, de „soha annyi kapacitással nem repült légitársaság Magyarországon, mint a Wizz Air”. Váradi arról is beszélt, hogy a magyar turizmus most szerinte kifejezetten jól teljesít, amiben a Wizz Air is fontos szerepet játszik.
„Megtiszteltetésnek vesszük, amikor a kormány minket kér fel ilyen feladatokra” – mondta azzal kapcsolatban, hogy az Orbán-kormány delegációja a Wizz Air egyik gépével repült Washingtonba, ahol a miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt.
Váradi szerint a Wizz Air sokkal jobban be van ágyazódva a magyar társadalomba, mint csak légitársaság. Budapesten van képzőközpontjuk, karbantartó- és operációs központjuk, utóbbi ráadásul nemcsak a magyar, hanem az egyesült királyságbeli és a máltai leányvállalat működését is irányítja. A cégnek több mint 4000 munkahelye van Budapesten, de elköteleződésüket jelzik a szponzorációk is: támogatták az olimpiai csapatot, szállítják a labdarúgó-válogatottat és szurkolóit, valamint Budapesten futóversenyt is támogatnak. A vezérigazgató a HVG kérdésére azt is elárulta, hogy
ha kijutott volna a válogatott a világbajnokságra, akkor indítottak volna szurkolói járatokat az Egyesült Államokba.
Egyszerre zöld, lila és rózsaszín, olcsó, nagy és biztonságos, nem kötődik egy országhoz sem, de mégis nemzeti, mi az? Váradi József vezérigazgató szerint a Wizz Air – akár Ferihegyen, akár Londonban, akár Abu-Dzabiban.
A Wizz Air vezére beszélt arról is, hogy világszerte már 249 gépből áll a flottájuk, amelyekkel csaknem 1000 útvonalon repülnek. Idén összesen 72 millió utassal számolnak – a korábbi terv 75 millió volt – 75-80 százalékos növekedés a Covid előtti számokhoz képest, magasabb, mint az ágazat más szereplőinek átlaga. A növekedésük központja a jövőben is Közép-Kelet-Európa lesz, igaz, már csak a korábbinál „fegyelmezettebb”, évi 10-12 százalékos növekedéssel számolnak, de ezzel még így is ők fejlődnek a leggyorsabban a régióban Váradi szerint.
Azt is elárulta, hogy a 250. Wizz Air-gép két héten belül üzemben állhat. Igaz, a flotta egy része – 35 repülőgép – továbbra is földön van hajtóműproblémák miatt. Beszélt arról, hogy a korábban berendelt nagy hatótávolságú Airbus A321XLR-ek egy részét átkonvertálták A321neo gépekre, amelyek már most is a flotta 71 százalékát teszik ki.
A cég első féléves eredményeivel kapcsolatban elmondta, hogy az utasszám 9,8, bevétel 9, a profit pedig 2,6 százalékkal nőtt. Szerinte ugyanakkor a vállalat még most sem teljesít a hatékonysági maximumán „Most kell vásárolni” – jegyezte meg a Wizz Air londoni tőzsdén kereskedett részvényeivel kapcsolatban. Váradi korábban két évet adott magának arra, hogy megfordítsa a részvények esését.