Váradi József, a Wizz Air alapító-vezérigazgatója két évet adott magának arra, hogy stabilizálja a légitársaságot, és visszanyerje a befektetők bizalmát. A cél: 2027 közepére helyreállítani a működést az Abu-Dzabiban elszenvedett fiaskó és a hajtóműproblémák miatt földön ragadt gépek után – mondta a Bloombergnek adott interjújában. Azt nem részletezte, hogy ha ez nem sikerül, akkor két év múlva mi fog történni, például lemond-e a vezérigazgatói tisztségéről.
A fapados légitársaságot az ág is húzza: mint arról a HVG beszámolt, a közel-keleti konfliktus közvetlen és közvetett hatással van a Wizz Airre: egyrészt a masszívan nyereséges izraeli járatok törlése jelentős bevételkiesést okoz a cégnek, másrészt az olajárak alakulása is befolyásolja a működést.
Mindezek mellett a cég szeptember 1-jével felszámolja Abu-Dzabi-beli tevékenységeit, ami azért is lehet fájó számukra, mert a társaság az elmúlt években látványosan próbált nyitni a térségben, az egészen Közép-Ázsiáig tartó terjeszkedésnek pedig fontos bázisát jelentik az Öböl-országok. Az Abu-Dzabiban gründolt vállalat épp erre szolgált volna, azonban indulása óta csak veszteséget termelt.
Váradi ezért most úgy nyilatkozott: visszavágja a kockázatos projekteket, és újra a közép- és kelet-európai piacra fókuszál, ahol jelenleg 26 százalékos részesedésük van, amit 30 százalék fölé kíván növelni. A cél a kapacitás megduplázása öt-hat éven belül, különösen az albán tengerparton és Erdélyben, ahol gyorsabb gazdasági növekedés várható Nyugat-Európához képest, ahol „komoly terheket okozó adók” és a minimális növekedés is gátolja a cég fejlődését.
A Wizz Air visszafogja hosszú távú flottabővítését is: a megrendelt 47 darab A321XLR (extra long range, azaz nagyon hosszú, akár 8 órás utakra szánt) repülőgépből csak körülbelül tízet kíván megtartani, a többit lecserélnék hagyományos A321neo modellekre, és tárgyalások folynak az Airbus szállítási ütemezésének eltolásáról is.
„Még mindig talpon vagyunk” – mondta Váradi. „Ez korrekciókat és alkalmazkodást igényel, de megtesszük a szükséges lépéseket” – tette hozzá.
A Wizz Air első Airbus A321XLR típusú repülőgépe.
Wizz Air
Míg az elmúlt időszakban a cég versenytársai, például a Ryanair megerősödtek (40 százalékos részvényár-emelkedéssel 2025-ben), a Wizz Air papírjai idén is estek (–4,6 százalék), és még mindig csak harmadát érik a járvány előtti szintnek. Júniusban a részvényárfolyam több mint 30 százalékot esett, ebből a legnagyobb zuhanást épp az éves jelentés közlése után produkálta, ebből ugyanis kiderült: miközben jövedelmét mindössze négy százalékkal tudta növelni a cég, működési eredménye 62 százalékkal, nettó profitja pedig 42 százalékkal esett vissza. Július vége óta ugyanakkor az árfolyam 26 százalékot erősödött.
Szeptemberben még arról volt szó: ha Váradinak 2028-ig sikerül a cég részvényeinek értékét megötszöröznie, és 120 fontra emelni a 2021-es szinthez képest, akkor 100 millió font, azaz 47 milliárd forint jutalomban részesülne. Ezzel szemben jelenleg az árfolyam a 2021-esnek mindössze 30 százalékán áll.
